Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Dóka Klára: A segédlevéltáros képzésről / 41–48. o.

Az állami szaklevéltárak részéről mérsékeltebb volt az érdeklődés. Küldtek viszont hallgatókat az egyházi levéltárak, olykor még diplomás munkatársakat is. Budapest Főváros Levéltárából 16 fő végezte el a tanfolyamot, a Magyar Országos Levéltárban a most végzettekkel együtt összesen nyolc ilyen képesítéssel rendelkező kolléga dolgozik. A nagy levéltárakban más a munkamegosztás, ezért a kezelőknél képzettebb, de nem diplomás segédlevéltárosok nehezen találják meg helyüket. A levéltárak vezetői ezért a munkatársak ilyen képzését nem is mindig szorgalmazzák. A segédlevéltáros képzésről, az itt elsajátított ismeretekről gyakran halljuk, hogy az túl magas színvonalú, sokszor még az egyetemen végzett levéltárosok se tudnák letenni ezt a vizsgát. A segédlevéltáros hallgatók — általában jó eredménnyel — mégis megálltak helyüket. A magyarázat abban rejlik, hogy a tanfolyami hallgatók nem gyorsan felejthető elméleti tudást sajátítanak el, hanem a napi munka mellett, az ismereteket a gyakorlatban alkalmazva tanulnak. Emellett ismerik a levéltárak helyzetét, gondjait és feladatait, így sok szempontból előnyben vannak azon diplomás kollégákkal szemben, akik más területről, szakképzettség nélkül, vagy az egyetemi levéltár szakról történeti segédtudományokkal (diplomatika, paleográfia, archontológia, történeti földrajz stb.) felvértezve kerülnek a számukra ismeretlen világba. Ez alkalmanként a nagyobb közösségekben feszültség forrása is lehet, aminek elkerüléséhez azonban a diplomás levéltárosok gyakorlathoz közelebb álló képzését kellene megoldani. A Magyar Országos Levéltárban 2006. január 26-án került sor a Cigánysors A cigányság történeti múltja és jelene 1. (Felelős szerk. MÁRFI ATTILA) című kötet bemutatójára. A kötetet DR. SZABÓ CSABA, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese mutatta be. 48