Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Dóka Klára: A segédlevéltáros képzésről / 41–48. o.

tek készítőire és az előadókra, akiknek az egyes témáknál különös figyelmet kellett fordítani az utóbbi években bekövetkezett változásokra (pl. a 10/2002. /IV. 13./ NKÖM rendeletre, az EU-csatlakozás miatt módosított, ügyvitelt, iratkezelést érintő törvényekre stb.). Az elméleti foglalkozásokat 200 órás gyakorlat egészítette ki. Ez öt hetet, 25 munkanapot jelentett, amiből három hetet nyári szünetben munkahelyüktől eltérő levéltárban töltöttek el a hallgatók. Mivel jelentős részük megyei levéltárban dolgozott, különösen népszerűek voltak ilyen szempontból a közelben lévő egyházi levéltárak és a Magyar Országos Levéltár is. A gyakorlatban szerzett tapasztalatokról írásban kellett beszámolni. A számonkérés Az elsajátított ismeretekről a hallgatók minden félév végén írásban adtak számot. Az írásbeli dolgozat két-három elméleti kérdés kifejtéséből, teszt feladatokból és a gyakorlatban is előforduló jegyzékek, jegyzőkönyvek, regeszták stb. készítéséből állt. A munkára a hallgatók osztályzatot kaptak, aminek megállapításába más levéltárak munkatársait is be szoktuk vonni. Ha valamelyik részfeladat rosszul sikerült, lehetőség volt a javításra is. A kétéves tanfolyamot elméleti és gyakorlati vizsga zárta le. A gyakorlati vizsga fő része a szakdolgozat készítés volt. A hallgatók maguk választották a témát és a konzulenst, aki segített a munka elkészítésében. Ha a választást egyedül nem tudták megoldani, segítséget kaptak. A dolgozatok ideális terjedelme másfél ív volt, és azokat a témában járatos munkatársak bírálták el. A bírálók a lehetőségeknek megfelelően részt vettek a vizsgán: az általuk feltett kérdésekre adott válasz és a megajánlott osztályzat adta a bizonyítványban szereplő gyakorlati jegyet. Az elméleti vizsga a központilag küldött tesztfeladat kitöltéséből és szóbeliből állt. 1997-ben 60 szóbeli kérdést hagyott jóvá a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Szakképzési, valamint Levéltári Osztálya, amelyek közigazgatási és irattani („A" kérdéssor) és levéltári („B" kérdéssor) ismeretekre oszlottak. Miután a rendeletekben meghatározott szakmai (vizsgáztatási) követelmények nem változtak, ugyanaz maradt a kérdéssor is. Magában foglalta a teljes, négy féléves ismeretanyagot mindhárom tárgyból. A felkészülés a hallgatóknak és a vizsgabizottságnak is komoly erőpróbát jelentett, de a tapasztalatok szerint ennek mindhárom hallgatói csoport eleget tudott tenni. Az eddigi tanfolyamok A Magyar Levéltárosok Egyesülete 1996 decemberében Noszvajon tartott rendezvényén többen felvetették, hogy a Magyar Országos Levéltár mielőbb indítsa el a segédlevéltáros tanfolyamot. Mint a korábban elmondottakból látszik, bár a jogszabályi háttérrel még problémák voltak, 1997 februárjában mégis megkezdte tanulmányait az első csoport. 45 fő jelentkezett, akik közül összesen ketten morzsolódtak le. Mivel az 1997-ben hivatalosan közzétett szakmai (vizsgáztatási) követelmények már ismertek voltak, a tanmenetet ennek megfelelően állítottuk össze. 408 elméleti órára ke45