Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Dóka Klára: A segédlevéltáros képzésről / 41–48. o.

A nyilvántartásba vételhez igazolni kellett, hogy megvannak az oktatás tárgyi és személyi feltételei, el kellett készíteni valamennyi oktatott szakmáról a részletes képzési programot, és azt jóváhagyatni a szakminisztérium kijelölt szakértőjével. A levéltár első ízben 1998-ban került be e nyilvántartásba, amelyet két évenként kellett megújítani. A nyilvántartás feltétele volt az OKJ-s tanfolyamok indításának, sőt a végzett hallgatók vizsgára bocsátásának is. A nyilvántartott intézmények kötelesek voltak szabályosan vezetni és megőrizni a tanfolyami adminisztráció dokumentumait, rendszeres adatszolgáltatással tartoztak. 1998 nyarán a szakképzés általános felügyeletét az Oktatási Minisztérium vette át, amely 45/1999. (XII. 13.) OM számú rendeletével módosította a szakképzés megkezdéséről és folytatásáról szóló korábbi MüM rendelkezést. Területünkön azonban ez lényeges változást nem hozott. 2001-ben fogadta el az országgyűlés a felnőttképzési törvényt, amely az iskolarendszeren kívüli általános, nyelvi, szakmai képzést egységes rendszerbe foglalta. Létrehozta az Országos Felnőttképzési Tanácsot, a Felnőttképzési Akkreditáló Testületet, döntést hozott a felnőttképzési támogatásokról, a képző központok létrehozásáról. Hatályba lépésétől az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezette a felnőttképző, köztük a szakképző intézmények nyilvántartását, amiről a 48/2001. (XII. 29.) OM számú rendelet intézkedett. A szakképzési törvényt a 2003. évi módosítás (XXIX. tv.) hozta összhangba a felnőttképzési törvénnyel. A sok jogszabályi változás ellenére a levéltári szakképzésben 1997 óta stabilitás mutatkozott. Az OKJ-t a 2/2000. (I. 31.), majd a 27/2001. (VII. 27.) OM számú rendelet módosította, amelyek közül az utóbbi 2006. március 31-ig volt hatályos. E rendelkezések szerint annyi változás történt a korábbiakhoz képest, hogy 2000-től a Magyar Országos Levéltárban folyó tanfolyamok vizsgáit a Magyar Művelődési Intézet szervezte. A szakmai vizsgáztatás rendjét az oktatási miniszter 26/2001. (VII. 27.) OM számú rendeltével szabályozta. A levéltári szakmáknál a vizsgabizottság elnökét — a Levéltári Osztály meghallgatásával — a NKÖM Humán-Közszolgálati Főosztálya nevezte ki, egy tagot delegált a vizsgaszervező. A rendelet szerint a harmadik tag a területi gazdasági kamara képviselője, a mi esetünkben azonban e tagot a Magyar Levéltárosok Egyesülete nevezte meg. A képző intézmény csak kivételes esetben küldhetett ki bizottsági tagot. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását 5/2004. (II. 24.) FMM számú rendeletében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium oly módon szabályozta, hogy e nyilvántartás vezetése visszakerült a területi munkaügyi központ és a vele együttműködő Foglalkoztatási Hivatal hatáskörébe. A levéltár, mint szakképző intézmény regisztrációja 2008-ig érvényes. Mint ismeretes, 2005-től országosan napirendre került a szakmák számának radikális csökkentése. A munkaerő piaci vizsgálatok eredményeként 2006. február 17-én az Oktatási Minisztérium 1/2006. OM számú rendeletével kiadta az új OKJ-t, amely április 1-én lépett hatályba. E rendelkezés fenntartotta, sőt a levéltári területen egyedüliként jelölte meg az emeltszintű, 600 órás segédlevéltáros képzést (54 322 01 OKJ szám), aminek a levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros oktatás rész-területét képezi. 43