Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - HÍREK - Érszegi Géza: Beszámoló az MLE 2006. évi vándorgyűléséről / 90–98. o.

felmérték a kezelésre szoruló levéltári anyag mennyiségét, majd a használati gyakoriság, forrásérték stb. alapján meghatározták a szükséges beavatkozásokat és a fontossági sorrendet. A tényleges állományvédelmi beavatkozás (restaurálás, konzerválás, védőeszközök készítése) ennek alapján indult meg. A levéltári anyag kölcsönzése külföldi kiállításra — kockázatok és tapasztalatok címmel Szlabey Dorottya (Orosz Katalinnal közös előadásában) az Országos Levéltárban a külföldi kiállításokkal kapcsolatban összegyűlt tapasztalatról számolt be. Nem nevesítette a kiállításokat, mert alapvetően a figyelmet kívánta felhívni a legfontosabb kockázati tényezőkre. A kiállító helyiség klimatikus paramétereinek, fényviszonyainak, a kihelyezés módjának, illetve a szállítás körülményeinek ismerete nélkül nagy kockázattal jár a levéltári iratok kölcsönadása, s általában nem könnyű a kölcsönző féltől beszerezni azokat az információkat, amelyek a kérelem elbírálásához alapvetően szükségesek lennének. A tömeges savtalanítás hazai bevezetésének kezdeti lépései címen Albrechtné Kunszeri Gabriella (MOL) és Kiss Anita (PML) tartottak előadást. A szakirodalmi áttekintést követően a savtalanítással foglalkozó munkacsoport néhány tagja Lengyelországba, és Németországba utazott tapasztalatcserére. Olyan levéltárakat, könyvtárakat és savtalanítást végző cégeket kerestek fel, amelyekben megismerhették azokat a technológiákat, amelyek a hazai körülmények között szóba jöhetnek. A munkacsoport kidolgozza a savtalanított papírok minőségvizsgálatára és kiválogatásának módjára szolgáló protokollt. Az alapvető cél az, hogy az 1860-as évek óta gyártott savas papírból gyártott hatalmas mennyiségű iratok közül azok kerüljenek kezelésre, amelyek a meghatározott ki válogatási szempontok alapján feltétlenül eredetiben őrzendők meg. Az előadásokat kérdések, hozzászólások követték, valamennyien az eredeti anyag védelmében szóltak. Különösen fontos kérdés a kiállításra kért levéltári dokumentumok nagyobb védelme érdekében az eredeti dokumentumok úgynevezett nemesmásolattal való helyettesítése. Ez valóban mind az eredeti védelmét szolgálja, mind pedig a látogató esztétikai élményét fokozza azáltal is, hogy a nemesmásolaton elvégezhetők mindazok a restaurálási lépések, amelyeket az eredeti dokumentumon elvégezni beláthatatlan kockázattal jár. Schramkó Péter restaurátor (Ars Álba Restaurátor Bt., Szentendre) hozzászólásában elmondta, hogy a levéltári dokumentumok kiállítási kölcsönadása kapcsán felmerülő műtárgyvédelmi aggályokat és bizonytalan környezeti tényezőket, az ilyen esetekben szokásos kapkodásból és szakszerűtlenségekből származó kockázatokat a másolatok készítése egyszerűen megkerüli. Kérdés, mi a drágább? Az eredeti műtárgyban bekövetkező — pénzben kifejezhetetlen — irreverzibilis változás, vagy az esetenként a másolatért kifizetett — pénzben és így a kiállítás költségvetésében kifejezhető — másolatkészítés díja? Ráadásul a mai rendelkezésre álló digitalizálási és háromdimenziós reprodukciós technikák még fényképről készített térbeli, teljesen tárgyszerű kiállítási másolatok készítését is lehetővé teszik. A mai lehetőségek mellett az eredeti levéltári dokumentumok kölcsönadását ma már kizárólag presztízsszempontokkal lehet megindokolni, ami az írott kulturális örökség védelmének szakmai felelősségével csak kivételes esetekben fér meg. Breinich Gábor elnök bevezetője után az Informatika Szekcióban Kiglicsné Katona Rita (VÁTI) kezdte A VATI Dokumentációs Központjának tervinformációs rendszere című előadással. A Dokumentációs Központ egy urbanisztikai szakkönyvtárat (folyóirattárral együtt), tervtárat és irattárat foglal magába. Célja az információszolgáltatás mind az államigazgatás, mind az esetleges magán felhasználók részére. Fő egysége az Országos Területi Tervezési Tervtár, ahol rendezési, területfejlesztési tervek találhatók meg. Ez 95