Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - MÉRLEG - Katona Csaba: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv 1. Főszerk. Á. Varga László. Fel. szerk. Lugosi András. Budapest, 2006 / 78–85. o.

URBS MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. Főszerk. Á. Varga László. Felelős szerk. Lugosi András. Budapest Főváros Levéltára. Budapest, 2006. 448 oldal. In memóriám Benda Gyula Merésznek ható úttörő vállalkozásba fogott Budapest Főváros Levéltára, amikor útjára bocsátotta — Urbs címmel — várostörténeti évkönyvét. Nem a téma és nem is pusztán a kiadás ténye indokolja a „merész" jelző használatát, hanem az, hogy a kötet a kiadó szándéka szerint, mint címéből is kiderül, nem önálló munkaként, hanem egy frissen útjára indított évkönyv-sorozat első darabjaként látott napvilágot. Sorozatot indítani nehéz, nagy felelősséggel járó döntés. Az első kötet megjelenésétől szükségszerű és elvárt a folytatás, ami egyrészt feltételezi azt, hogy megvan a kellő szellemi kapacitás a további, témába vágó tanulmányok, recenziók stb. megírására és közre adására, másrészt pedig azt, hogy az elengedhetetlenül szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre fog állni. Nem egy intézmény esett már bele a sorozatindítás csapdájába: akadt példa arra, hogy hosszúhosszú évek teltek el újabb kötetek kiadása nélkül, de arra is, hogy egymással valójában semmiféle hasonlóságot nem mutató, csupán a korábban meghatározott sorozatcím tág értelmezése szerint rokonítható kötetek jelentek meg, ahol az egyetlen „közös nevező" a kiadó azonossága volt. Azaz dugába dőlt sorozatkiadási tervek, valamint a mindenáron való megfelelésre törekvő kényszerpályák egyaránt példázzák az ilyen jellegű törekvések nehézségeit. Ugyanakkor szerencsére pozitív példákkal is bőséggel szolgálhat a magyar levéltáros szakma e téren, ami azt mutatja, hogy megfelelő, átgondolt előkészítéssel mégis járható út a sorozatkiadás, amelynek egyik legígéretesebb képviselőjévé érlelődhet az Urbs. Első kötete mindenesetre komoly reményekkel kecsegtet. A szerkesztői Beköszöntő határozottan deklarálja a kiadvány célkitűzését: „Az évkönyv címében szereplő »magyar« jelző nem úgy értendő, hogy kizárólag a mai vagy a történeti Magyarország városaival foglalkozó írásoknak kívánunk helyt adni. Elsődleges feladatnak azonban — a hazai és határon túli — magyar tudományosság által létrehozott kutatási eredmények közlését, illetve a magyar kutatói közösséget foglalkoztató szakmai kérdések megvitatását tartjuk. " (9.). Hogy a feladat valódi nehézségeit felmérhessük, talán nem érdektelen minden más előtt egy rövid nemzetközi kitekintést tenni a várostörténet-írással, illetve döntően az ezzel foglalkozó periodikákkal kapcsolatosan, A modern várostörténet-írás a 20. század utolsó harmadától három, máig meghatározó szakfolyóiratot tekint mérvadónak. Ezek megjelenésüktől kezdve komoly hatást gyakoroltak e történeti aldiszciplina egészére, ugyanakkor pedig — helyet adva az új s újabb irányzatok eredményeinek — kaput is nyitottak más témák, iskolák, megközelítések előtt. Közülük kettő angolszász nyelvterületen jelenik meg, így olvasottsága rendkívül széleskörűnek mondható: az amerikai Journal of Úrban History (1975) és az angol Úrban History (az 1974-től megjelenő kiadvány 1991-ig Úrban History Yearbook néven látott napvilágot). A harmadik folyóirat hasonlóan nagyszabású vállalkozás, de a nyelvi korlátokból adódóan értelemszerűen szűkebb kört érint; ez a német várostörténeti folyóirat, az 1974 óta megjelenő, tehát a maga nemében első Zeitschrift für Stadtgeschichte. 78