Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - Köszöntő / 3 o.

KÖSZÖNTŐ Könyvekkel kapcsolatban idézik néha, de levéltárak, levéltári iratok tekintetében talán még találóbb a latin mondás: inter fólia fructus - levelek közt gyümölcs... Más szavakkal: az értékek sokszor rejtőzködnek. Az új szerkesztőség fő feladatának tekinti e rejtett kincsek feltárását: a közjavát szolgáló gondolatok, szakmai törekvések felszínre kerülésének előmozdítását; az újszerű kezdeményezések közkinccsé tételét. Ebből eredően úgy véljük fontos, hogy ne csupán fogadjuk, de akár kezdeményezzük is - a levéltárosok érdeklődésére, szakmai törekvéseire támaszkodva - egyes közlemények megírását, a különféle levéltári-történetkutatói területeken kibontakozó szerzői aktivitást. Fontosnak véljük, hogy az orgánum - címéből fakadóan is - áttekintési lehetőséget biztosítson valamennyi fontos hazai és határainkon túli szakmai vélekedésről, megnyilvánulásról. Régi hagyományt megújítva hozzá kívánunk kezdeni a nemzetközi levéltári szakirodalom rendszeres ismertetéséhez; a világnyelveken hozzáférhető fontosabb tanulmányok mellett igyekszünk gondot fordítani a kisnyel veken megjelenőkre is, különös tekintettel a környező országok szakfolyóirataira - az ottani levéltárügy magyar vonatkozásaira. A korábbi szerkesztési gyakorlat sem zárkózott el attól, hogy a lap a szakmai közélet fóruma legyen: emlékezetesek a fontos kérdésekben kibontakozott viták. Ilyeneknek a jövőben is helyet kívánunk adni. Eldöntetlen, meglehet eldönthetetlen vita zajlott néhány éve például a levéltáros szakma jellegéről, tartalmi irányultságáról. Úgy véljük- erről tanúskodik megannyi levéltári nap előadása is -, hogy bajosan képzelhető el a kutatói érdekeket képviselő és igényeket megértő levéltárosi viszonyulás aktív történész-levéltárosi közreműködés nélkül. Lapunkban ezért nyilvánvalóan helye kell legyen az anyagfeltáró, egy-egy iratcsoport vagy forrástípus kutatását orientáló iratportréknak. Ennyiben feltétlenül történeti szakfolyóirat vagyunk. Az utóbbi években-évtizedben a történetírás tematikai és megközelítésbeli jellemzői igencsak átalakultak, s a kutatási célszempontok jelentős hangsúlyváltozásainak lehetünk tanúi. Ezzel a szemléletváltással és hangsúlymódosulással azonban a levéltári kutatásmódszertan csak helyenként tartott lépést. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk ezért a levéltári anyag társadalmi hasznosíthatóságát előmozdító, különféle kutatástechnikai módszertani kérdéseknek (hatékony, digitális alapú segédletek alkalmazásának lehetőségei, információtechnológiai újdonságok, stb). Izgalmas és egyre fontosabb kérdéskör a levéltár és használói kapcsolatának boncolgatása, a kutatói igények elemzése, a levéltári feladatoknak ezen szükségletekre alapozódó újraértelmezése, stb.; ezért szóhoz kívánjuk juttatni az új Szemlében a Kutatót is. Minden szaklapnak vannak hagyományai, bevált, a publikum által megszokott és elfogadott formai és tartalmi elemei. Megújítási törekvéseink során mi is támaszkodni kívánunk a múlt szerkesztési gyakorlatára. Ennek megszilárdításában Böőr László főszerkesztő és Katona Csaba felelős szerkesztő urak érdemei elévülhetetlenek. Szerkesztőségünk ezúton mond köszönetet Katona Csabának a szerkesztés munkájának zökkenőmentes továbbviteléhez nyújtott önzetlen segítségéért. A Szerkesztőség 3