Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyaga. 1., A bácskai telepítés iratai, 1941–1944 / 59–68. o.

A lakóhely biztosítása mellett a termelés, a gazdaság megindítása volt a másik alapvető megoldandó feladat. Napközi otthonokat létesítettek a gyerekek számára, hogy a felnőttek rendbe hozhassák a házakat, elvégezhessék a betakarítási munkákat. A termés a magyar kincstárt illette.

22 A családok önálló megélhetése, a fenntartási terhek csökkentése azt kívánta, hogy mielőbb a földek kiosztása is megtörténjen. A földhöz juttatást a jugoszláv földreform felülvizsgálatával a Földbirtokrendező Kormánybiztosság végezte. Fennmaradtak a juttatási határozatok, a kiosztási földkönyvek, kataszteri térképek. A gazdálkodás irányítását a kormánybiztosság kiküldöttjei útján szervezte meg, akik a községi telepfelügyelőkkel tartották a kapcsolatot. A telepen 3-3 telepes és vitéz a vezető szerepére is vállalkozott. Az irányító munkában részt vett még egy székely származású telepispán és egy helybeli magyar gazda.

23 Különböző véleményekkel is találkozhat a kutató a telepesek gazdaságbéli tudásáról. E szerint a helybeli magyarok „megtanítanák az újonnan jött atyafiakat szorgalomra és helyes földmüvelésre, mert bizony a föld természetét is jól kell ismerni annak, aki hamarosan boldogulni akar és a köznek hasznára kíván lenni. A dobrovoljácok annak idején 10-12 évig tanultak, míg végre a kezük alatt teljesen eltarackosodott földet megtisztították. " — vélekedett egy helyi aggódó tiszteletes.

24 1942 tavaszán a telepeken még részben közösen szántottak, vetettek. A közmunka általános jelenség volt. A katonaság által felvásárolt és a dobrovoljácoktól elkobzott mezőgazdasági eszközöket juttatták az igénylőknek. Ahol a felszerelés, az állatok száma még mindig kevés volt, azokon a helyeken az aktuális tennivalókat az őslakosság bérmunkában látta el.

25 A juttatott földek telekkönyvezése húzódott. A jogi helyzet tisztázatlansága késleltette az önálló gazdálkodás beindítását. 1941 novemberében a kormánybiztosság a székelytelepek gazdasági és általános ügyeit átadta az újvidéki illetékes hatóságoknak. Ezen túl csak a befejezésre váró gazdasági intézkedések tartoztak a kormánybiztosságjogkörébe, bár úgy tűnik, hogy továbbra is segítette a helybéli hivatalokat.

26 Ezzel egy időben a helyi közigazgatás élére a belügyminisztérium új jegyzőket küldött.

27 A bajmoki jegyző beadványa jól szemlélteti azokat a gondokat, amivel az újjonnan kinevezetteknek szembe kellett nézniük. A bajmoki jegyző általa igazgatott Hadikújfalu és Hadikörs telepeken mintegy 1700 kh szántóhoz mindössze 60 ló és 45 eke volt a telepesek tulajdonában! A szükséges tavaszi vetőmag sem állt a rendelkezésükre. Telepfelügyelő sem volt a gazdaság kézbentartására. „Nagy hibája a telepes lakóknak, hogy egyik a másiknak nem akar segíteni... "

2H A kialakult, nem túl rendezett viszonyok normalizálódását kívánták elérni a telepesek nyilvántartásba vételével is.

29 A nyilvántartások alapján beazonosíthatók lettek a telepek régi és új nevei, amelyek a bukovinai székelyek névadási szokásairól tájékoztatnak. Az elnevezések jelzik a közösség vallásosságát, a múltjukhoz való ragaszkodást. Ezeket a kötődéseket példázza Hadikszentgyörgy, vagy a legutolsóként telepített Istenvá22 Uo. 212/1941., 1037/1941. 23 Uo. 910/1941., 44-54. doboz 24 Uo. 160/1941. 25 Uo. 298/1941., 137/1942. 26 Uo. 717/1942. 27 Uo. 1037/1941. M Uo. 717/1942. 29 Uo. 259/1941. 65