Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyaga. 1., A bácskai telepítés iratai, 1941–1944 / 59–68. o.

ra, Fogadjisten, Bácsjózseffalva neve.

30 A berendezkedést célzó intézkedések is nyomon követhetők. Előforduló ügyek: A székely ifjak kereskedelmi, ipari pályára küldése; A háziipar felélesztése; A telepek fejlesztési tervezete; A villanyvilágítás bevezetése Istensegítsen; Bácsjózseffalván iskola építése stb... és folytathatnánk a sort.

31 A nyugták, számlák nemcsak a kifizetett tételeket nyugtázzák, hanem azok mellékleteként úgymond „ bizonylatok " a történésekhez kínálnak további adalékokat. A családfőt, a feleség leánykori nevét és a gyerekek felsorolását tartalmazó névjegyzékek a telepesek létszámának rekonstruálására, eredetükre, esetleg családi viszonylatok felkutatására is alkalmas. A máriamajori népünnepély programja betekintést enged az ünnepnapok világába is. A helybeli gyárosok, iparosok, kereskedők nyugtái a helytörténeti vonatkozások mellett természetesen a közállapotokról is hü képet adnak. A temerim csángó telep helyzetéről szóló leírás is ezek között szerepel.

32 Az ellátmányszámadásokat, pénztárnaplókat, pénztárkönyveket kiegészítik a leltárak, amelyek a juttatott használati tárgyakról, gazdasági felszerelésekről, gyógyszerek felhasználásáról, orvosi eszközök kiutalásáról stb. tudósítanak.

33 A kormánybiztosság iratai között található néhány akkoriban született, tartalmát tekintve egyedi, rendkívül érdekes tervezet, felmérés, tanulmány is. Megemlítendő Ortutay Gyula Csángók című történeti munkája, vagy a székely telepítés egyik főszereplőjének tartott Németh Kálmánnak a telepesek lelkiállapotáról írt jelentése. Tanulságosak a magyarságuk mibenlétére, megtartására vonatkozó interjúk éppúgy, mint az ebből levont következtetések.

34 A telepítésről összeállított összefoglaló jelentések is bőséges adatokkal szolgálnak. A legtartalmasabbnak tekinthető, az 1941. évet összefoglaló beszámoló Bonczos Miklós tollából származik. Bonczos leírja, hogy ő ekkor már befejezettnek tekintette a bukovinai székelyek, az anyaországi vitézek és a Délvidékért, hősi halált haltak hozzátartozóinak — összesen 15 593 embernek — a letelepítését és földhöz juttatását. A jelentésben szó esik műveltségi szintről, birtokviszonyokról és a kormánybiztosság, valamint a telepítettek pénzügyi helyzetéről.

35 A kormánybiztosság csupán érintőlegesen vizsgálta a moldvai csángók hazatelepítésének lehetőségeit. Homályos és megbízhatatlan tájékoztatók álltak rendelkezésre róluk. Voltak, akik katolikus hitet valló 120 000 fős csoportról beszéltek! Valójában azt sem lehetett azonban tudni, hogy pontosan hányan vannak, a magyar nyelvet használják-e, mit gondolnak a visszatelepülésükről, hiszen évtizedek óta semmiféle kapcsolat nem volt az ottani lakosság és az anyaország között. Ezért is volt különösen érdekes a Domokos Pál Péter bukaresti követség tisztviselő által összeállított tájékoztató anyag.

36 A szerző szerint a kisebb-nagyobb tömbökben, száznál is több településen elszórtan lakó csángók a vallásukat nem gyakorolhatták, az általuk használt nyelv fejlődése megrekedt, vagy egyáltalán nem beszéltek magyarul. Domokos Pál Péter az elszigeteltségük oldásában látta a nemzeti hovatartozásuk erősítését, és ennek többféle módját is vázolta. Többek között kiemelte a papok szerepét a nemzeti érzelmük emelésében. Az érdekvé30 Uo. 414/1941., 466/1941. 31 Uo. 489/1942., 2025/1942., 3113/1942. 878/1943., 1992/1943. 32 Uo.4.doboz 33 Uo. 14-15. doboz 34 Uo. 22. doboz, 1212/1942. 15 Uo. 2294/1942. 36 V. KÁPOLNÁS, 1992. 281-290. 66