Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Polgár Tamás: A Somogy Megyei Levéltár történetének margójára egy 1865. évi levéltári leltár alapján / 35–40. o.

került átnézésre az anyag, e munka eredményeként az 1862-1871 közti alispáni fondokról egy belső segédlet is készült. A mutató a történeti kutatásra számot tartó iratok jelzeteit adja meg. Az 1865. évi leltárt már ismerte a levéltár történetét monografikusán feldolgozó Kanyar József, aki müvében néhány gondolatot szentel az iratnak.

4 A dokumentum bővebb elemzését azonban, egy-egy levéltár-történeti érdekesség kiemelését, mégis szükségesnek tartottuk. Meg kell jegyezni, hogy Kanyar József levéltár-történeti munkájában a leltárral kapcsolatos pontos lelőhelyet, levéltári jelzetet nem adott meg. Monográfiájában több helyen is hivatkozik levéltári irattárra a 19. század második feléből, azonban jelenlegi tudásunk szerint ebből a korszakból csak a segédkönyvek, iktatók-mutatók maradtak fent. Tehát a Kanyar-féle levéltártörténet bizonyos szempontból primer forrásnak is tekinthető, ezért lehet értékes az, ha magát a közlés alapjául szolgáló forrást is megtaláljuk. A somogyi levéltári helyzet az abszolutizmus utáni időszakban A forradalom és szabadságharc utáni időszak első évtizedében a somogyi levéltár bizonytalan helyzetben volt. A levéltár gazda és felelős nélkül állt, hol a megye, hol a törvényszék kancellistái vezették ideiglenesen. Ez a helyezett az 1850-es évek végén szűnt meg, amikor is a törvényszék 1859. május 9-ei 687. sz. rendelete, Kovács István cs. kir. ideiglenes levéltári tisztnek adta át a levéltárat. Pár hónap múlva Kovács Háry Mihálynak adta át tisztét. Az átadáskor az átvételi jegyzőkönyv 57 tételben foglalta össze a levéltár anyagát. Ez a resignatórium lett az alapja a későbbi leltáraknak.

5 Háry Mihály első levéltárossága nem sokáig tartott, hiszen helyette az 1860. december 20-ai megye bizottmányi gyűlés Nagy Lajost választotta meg. Nagy Lajos energiájának nagy részét kezdetben a levéltári anyagnak törvényszéktől való átvételére fordította. A levéltár ekkor túlzsúfolt volt és helyenként lehetetlenség volt az anyagból kiszolgálni. Jó példa erre, hogy a Nagy Lajos elődje által beszállított szolgabírói iratokat is a megyeház egyik „félszerében" tárolták. Nagy Lajos nekilátott a levéltári anyag felmérése után egy repertórium készítésének is. Munkáját ekkor még nem fejezhette be, hiszen 1863. február 16-án az alispán felmentette állásból, és újonnan Háry Mihályt nevezte ki levéltárnokká. Háry Mihály másodízbeni levéltári működése idején sem tudott megmelegedni a levéltárban, nem tudott megbirkózni a rá váró feladatokkal. A megye — látva pályára való alkalmatlanságát— 1865 végén újból Nagy Lajos kezére bízta a levéltárat.

6 Ettől kezdve, 1865. október 5-től 1890-ig, negyedszázadon keresztül irányította Nagy Lajos a levéltárat, mely az „intézmény" történetének az egyik leghasznosabb és legfontosabb korszaka volt. A leltárról Nagy Lajos első feladata volt az anyag számba vétele. Ezért az 1859. évi leltár alapján feltárta a levéltárat és egy újabb leltárt készített. A 37 oldal terjedelmű leltár 170 tételt foglalt magába. A leltár mai szakmai szemmel egy átadás-átvételi jegyzőkönyvnek felel meg. A Kaposvár 1865. december 5-ei keltezésű dokumentum végén a korábbi levéltáros 4 KANYAR JÓZSISF: Somogy megye levéltára. Kaposvár, 1962. 114-115. 5 Uo.,108-110. 6 Uo.,112-114. 36