Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Polgár Tamás: A Somogy Megyei Levéltár történetének margójára egy 1865. évi levéltári leltár alapján / 35–40. o.

Háry Mihály mint „áltadó ", Nagy Lajos mint „alt vevő" szerepel. A dokumentumot az említett levéltárnokok saját aláírásukkal hitelesítették. Nagy Lajos a leltárt két példányban készítette el, az egyik példányt a megye számára az alispán útján terjesztette fel, a másikat a levéltárban tartotta.

7 Sajnos nem tudjuk, hogy Kanyar József melyik példányt ismerte, de levéltár-történeti munkájában felhasználta a leltárt. Nagy Lajos munkájában bizonyosan segített Fodróczy Ede, aki 1865-töl, mint levéltári dolgozó feltűnik a levéltári iktatók záradékolásánál. Fodróczy néha iktatónak, levéltárkezelőnek, levéltári iktatónak, levéltáros segédnek vagy levéltári segédnek nevezte magát.

8 Esetében újabb levéltári adattal gazdagította tudásunkat az alispáni iratanyag. Jankovich László főispán leiratot küldött Csépán Antal alispánnak, melyben tájékoztatta CsépánX, hogy Fodróczy Ede megyei levéltárnoki segédet a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter 1870. április 7-én fogalmazóvá nevezte ki minisztériumába.

9 Valószínűleg eddig tartott Fodróczy levéltári pályafutása, mely így is mintegy fél évtizednyire tehető. Mint már említettük a leltár 37 oldal terjedelmű. A Levéltári Szemle kereteit túllépné e fontos dokumentum teljes szövegű közlése, ezért röviden próbáljuk bemutatni azt, utalva egy-egy olyan momentumra, ami a mai levéltári állapotokra is magyarázattal szolgál, vagy éppenséggel kérdéseket vet föl. Nagy Lajosnak a leltár elkészítésével az állomány pontos felmérése volt a célja, ami polcról polcra, állványról állványra menő részletes leltár elkészítését jelentette. A levéltár ekkor három nagy raktárhelyiségből állt: 1. a „vasajtós nagy levéltár", a mostani főépületben, 2. a megyei „kis levéltár" a megyeház épületében és végezetül 3. a megyeház [PT.] földszinti „félszerében" lévő raktárhelyiség, amelyben egymás fölé helyezett ládákban tárolták az iratokat.

10 A nagy levéltárban lévő iratokat Nagy Lajos négy osztályba sorolta. Ez nem valamiféle tárgyi csoportosításon alapuló besorolás volt, hanem lokális jellegű, elhelyezési fogalmakat jelentett, tehát inkább az adott irategyüttes őrzési helyére vonatkozott. A leltár négy rovatból áll: • folyó szám, • tárgyak (ez a leltárba felvett irategyüttest, illetve nem irat jellegű valódi tárgyak megnevezését jelentette), • Feltaláltatik vagy máshol Feltalálható rovat cím (ez az őrzési helyre vonatkozott), • jegyzések (ez megjegyzés rovatot jelentett). A levéltárnok az őrzési hely megjelölését igyekezett a lehető legpontosabban megadni, főleg kisebb terjedelmű irategyüttesek esetében érhető ez tetten. Jó példa erre a 80. tételként szereplő rablajstromok gyűjteménye amely „IV. oszt. keleti részében az ajtónak állt elleni álvány 3'

k fiókjában " volt akkor található. Ezek alapján a leírások alapján erős gyanú támad arra, hogy az osztályok talán egy-egy termet jelenthettek a Nagy Lajos-íéXo, determinációban. Térjünk rá a leltár tartalmi elemzésére. A legizgalmasabb kérdések most következ7 SML Alispáni iratok 136/1866. Erről az aktusról a fent maradt 1863-1870 közötti levéltári iktató is tájékoztat. A 9/1866. iktatószám alatt a következőket olvashatjuk: „Levéltárnok ez évi január hó 10-én az elkészített levéltári általános leltárát - Somogy megyéhez felterjeszti. A leltár 1 példányban felterjesztetett, a másik példány levéltári kezelés végett letartóztatott, amiről is jelentés tétetvén január 10-én 1866." Ld. SML. IV. 424. Somogy Vármegye Levéltárának iratai. Iktató 1863-1870. 9/1866. sz. 11 KANYAR, 116. * SML. IV259.b. Somogy vármegye Alispáni Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 1623/1870. 10 KANYAR, 114. 37