Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - MÉRLEG - Krahulcsán Zsolt: A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Iratok. Összeáll., a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta Baráth Magdolna, Sipos Levente. Budapest, 2006 / 78–81. o.

ról, hogy milyen „munkamegosztás" keretében folyt az elhurcoltak megfigyelése, lehallgatása. ^politikai levelek 37 dokumentumot ölelnek fel, melyek elsősorban a csoport tagjainak egyénileg, vagy csoportosan — a román, vagy a magyar pártvezetésnek — írt tiltakozó leveleit tartalmazzák. Külön megemlíthető Nagy Imrének a nemzetközi munkásmozgalom vezetőihez (Gheorghe Gheorghiu-Dej, Wladyslaw Gomulka, Antonín Novotny, Nyikita Sz. Hruscsov, Joszip Broz Tito, Palmiro Togliatti) írt levelei, melyekben határozott hangon tiltakozott a szovjet beavatkozás, valamint elrablásuk miatt. Nagy ezekben a levelekben a nemzetközi munkásmozgalomhoz fordult, hogy „őszinte marxista" elemzéssel, a valódi okok feltárásával elkerüljék a magyarországihoz hasonló eseményeket, valamint nemzetközi párt-vizsgálóbizottság felállítását javasolta saját, és társai szerepének tisztázására. A csoport négy alkalommal írt tiltakozó levelet az RMP Központi Bizottságához, illetve egy alkalommal egy csoportos tiltakozó nyilatkozatot az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságéihoz. Megfigyelhető, hogy az első csoportos tiltakozó levelet — Szántó Zoltán kivételével — mindenki aláírta, a másodikat ugyan már Vas Zoltán sem írta alá, de aztán a későbbieket valamennyien — akik még nem voltak letartóztatva — ellátták kézjegyükkel. A harmadik műfaji blokkban a szerkesztők Losonczy Géza, Donáth Ferenc és Szántó Zoltán politikai jellegű, a forradalomra visszatekintő írásait (17 irat) gyűjtöttek össze. Különösen érdekes Losonczy Géza kronológiai feljegyzése, eseményvázlata az októberi eseményekről, mely egy főszereplő szemüvegén keresztül láttatja a forradalom napjait,

8 vagy Donáth Ferenc visszaemlékezése, melyet a felesége gyorsírásban rögzített, majd a visszaemlékezést a csecsemő Donáth Ferenc pólyájában rejtették el, így azt a magyar politikai nyomozók nem találták meg az áprilisi letartóztatáskor végzett házkutatás során.

9 Sajátosan ellenpontozza a kötet egyéb dokumentumait és a mai olvasó számára különösen mellbevágó Szántó Zoltán december 17-i értékelése és elhatárolódása a Nagy Imre-csoporttól, miszerint Nagy Imre elárulta a szocializmust és a magyar dolgozó népet, valamint a külső és belső ellenforradalmi erők cinkostársa volt.

10 A szerkesztők — a függelékben — azokat az iratokat is közlik, melyeket ugyan nem a deportáltak, vagy a velük kapcsolatba került politikusok készítettek, de nagyon szorosan kapcsolódnak a romániai száműzetéshez, a magyar, szovjet, román diplomáciai, politikai lépések hátterét segítik feltárni. Ugyanakkor kimaradtak a kötetből a csoport tagjainak egymás közötti beszélgetéseiről készített lehallgatások jegyzőkönyvei, valamint a személyzet megfigyelései alapján készített operatív jelentések. A szerkesztők a kiadvány egységének megtartása érdekében hagyták ki a fenti dokumentumokat, ugyanúgy mint a magánleveleket, amelyeket a bevezető tanulmányban és a jegyzetelés során azonban felhasználtak. Talán egy-két ilyen jellegű irat szerepeltetése teljesebbé tette volna az egyébként így is rendkívül színes kötetet. A szerkesztők az iratokat új címmel látták el, ezzel segítve a tájékozódást, de megőrizték az eredeti címeket is. Megfigyelhető, hogy — bár nem betűhív, hanem szöveghű közlésre vállalkoztak — nem korrigálták azokat a stiláris hibákat, melyek abból adódtak, hogy a beszélgetésekről készített feljegyzéseket eredetileg román nyelven fogalmazták " A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Iratok. Szcrk. BARÁTH MAGDOLNA és SÍPOS LEVENTE. Budapest, 2006. 76. sz. dokumentum. 9 Uo. 87. sz. dokumentum. 10 Uo. 91. sz. dokumentum. 80