Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: FORRÁSOK - Bottoni, Stefano–Novák Csaba Zoltán: Az 1956. évi magyar forradalom sajátos romániai következménye: tervszerű politikai megtorlások előkészítése Romániában: forrásközlés / 61–73. o.
Stancu elvtárs: Nem tartották be a törvényeket, mivel ebben az időszakban verték az embereket. Fazekas elvtárs: Megvertétek mind a négyszázat? Stancu elvtárs: Egyeseket már előzetesen megvertek és voltak arcátlanok is, akiket egy picit helyre kellett tennnünk. Beismerem, hogy nálunk is verték az embereket. A legjobban azonban a fővárosban verték őket. Danalache elvtárs: Hadd mondjak el egy dolgot. A Chirian és a Simionescu esete a magyarországi események előtt történt meg. A magyarországi események ideje alatt nagyon sok bandita megjátszotta, hogy berúgott a vendéglőben, aztán kiment az utcára kiabálni. Az ilyen esetekben a milícia közbelépett aztán a Securitate kivizsgálta az ügyeket. Stancu elvtárs: Ami a Chirián ügyét illeti, vállalom a felelőséget, mert ha jobban ellenőriztük volna, nem tehette volna meg mindazt, amit megtett. Ami az általam megvert szabót illeti, nem titkoltam el semmit olyan alapon, hogy ez az ember kapcsolatban állt volna velem. 0 a műhelyben azt mondta, hogy baráti viszonyban áll velem és még két hivatalnokkal az angol nagykövetségről és néhány öltönyt mutogatott, hogy azok az enyéim és a két hivatalnokéi. Az is megtörtént ebben az időszakban, hogy néhány belügyi tisztet kitettek a lakásukból. Magamhoz hivattam ezt a szabót, hogy a tisztek is lássák, nincs semmi közöm hozzá, nem is láttam soha életemben. Amikor találkoztunk, a szabónak nagyon kihívó volt a magatartása, azt mondta, hogy akkor mi van, ha ö azt állította, hogy ismer engem. Az igaz, hogy először én vertem meg, beöklöztem neki néhányat, aztán átadtam kihallgatásra, ahol szintén megverték. Vállalom a felelősséget ezért a hibáért, de tudni kell, hogy azért tettem, mert ez az ember a műhelyében kihasználta a nevemet. Egyetértek Danalache elvtárssal abban a tekintetben, hogy néhány dolog a felszínre került az én esetemben is és, hogy még sok tisztre jellemző mindez de statisztikailag le lehet ellenőrizni, hogy az utcai verekedésen kívül, ahol a tisztjeink az Ifjúmunkásokkal közösen cselekedtek, nem volt hasonló esemény. Ami a verést illeti, nem mondták ki nyíltan, hogy verjétek az embereket de hallgatólagosan ezt tette mindenki. Például Butyka elvtárs azzal dicsekedett a miniszter elvtársnak, hogy valakit saját kezűleg vert halálra. Bukarestben sok verésre került sor de nem lehet mindegyikért engem vádolni. Ki kellene vizsgálni, nálunk csak néhány esetre került sor. A kihallgatásokkal én személyesen foglalkoztam és ott nem vertük az embereket. A legtöbb verésre az utcán került sor. Az akkor kialakult hangulat nem kedvezett a verések beszüntetésére, néhol valójában verték az embereket. Úgy gondolom, a párt támogatásával elértük, hogy a munkánk minden szempontból javuljon. Minden kihágás ellen lépéseket foganasítunk, főleg, ha megszegik a törvényeket. Úgy gondolom, meg tudunk felelni az elvárásoknak, növeltük az ügynökhálózatot és a [konspiratív] házak tekintetében is sokat segített a párt (...). Csupor Lajos elvtárs (Magyar Autonóm Tartomány): Be szeretnék mutatni néhány problémát és segítséget is szeretnék kérni. A társadalmi összetételről lenne szó és főleg a Milícia és a Securitate dolgozóinak nyelvismeretéről. Tettünk ugyan néhány lépést az elmúlt időszakban, de ez sem elegendő és ez lehetőséget teremt a különböző szóbeszédekre, főleg az olyan helyeken, ahol az elvtársak nem ismerik a helyi lakosság 68