Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: FORRÁSOK - Szántó László: Nagy Imre snagovi politikai feljegyzéseinek forráskiadási kérdéseiről / 54–60. o.

ti kéziraton. A három dossziéba lefűzött, A4-es méretű fotópapíron lévő, kissé felnagyított kópiák nem magyarországi felvételekről, hanem a román belügyi szervek által átadott mikrofilmekről készültek. Ezt egyértelműen bizonyítja az a tény, hogy ez a kópiaanyag

7 tartalmazza a megsemmisített jegyzetblokkokba írt feljegyzéseket, amelyeken nem látható számos, az eredetiben fennmaradt kéziraton eszközölt aláhúzásos kiemelés. A teljes bizonyosság érdekében, a fotókópiákról általunk készített hiteles szöveget egybevetettük a MOL-ban lévő másolati anyaggal. Mindezek alapján megállapítható, hogy az 1957. évi rendőrségi feljegyzésben említett fotókópiázás során az eredeti kéziratról készült a filmmásolat, amelynek filmjei és jó minőségű fotókópiái fennmaradtak a periratban. Az utóbbiakat 3 db keményfedelű kötetbe zárt borítékban csatolták az iratanyaghoz.

9 Az elkobzott eredeti kéziratokat, illetve a román és magyar belügyi szervek által készített fotókópiákat nem tudták közvetlenül használni a büntetőeljárás során, ezért legépeltették azokat. Olyan színvonalon, ahogyan azt az akkori állambiztonsági nyomozók és az adminisztrációs alkalmazottak képességei megengedték. Az 1989-ben kelt ügyészségi feljegyzés szerint 1957 nyarán két gépelt másolat is készült a kéziratról, amelyek eredeti gépiratos változatai fennmaradtak. Az egyik, 135 oldalas gépelt másolaton a kézirat címe: Nagy Imre feljegyzései. A gépelt másolatot nem látták el keltezéssel. A másik, 124 oldal terjedelmű gépelt másolaton 1957. augusztus 22-i keltezés olvasható, mely anyaggal egybefűztek 108 oldalnyi fotókópiát is. Itt vissza kell utalnunk a IV-V-VI. jelű vizsgálati dossziékra, ugyanis ezek megtekintése során derült ki, hogy a román eredetű fotókópiák első 108 oldalával fűzték egybe azok gépelt változatát. A gépelt másolatok keletkezés-történetének pontos bemutatása érdekében röviden ki kell térnünk a büntetőper vizsgálati eljárásának arra a pillanatára, amikor Nagy Imrét kihallgatták kéziratáról. Az 1957. július 29-i kihallgatása során kerültek szóba első alkalommal a Snagovban készült feljegyzései, ugyanis vitatta, hogy azokat felhasználják ellene az eljárás során. Indoklása szerint a gondolatait rögzítette különböző kérdésekről, így azok magánjellegű írások, s nem minősülnek politikai állásfoglalásnak. Ezt a véleményét alátámasztandó, hivatkozott az általunk már idézett „záradék"-ra, amelyben értékelte feljegyzéseit. A vizsgálótiszt erre így válaszolt: „A Snagovban elkészített jegyzetei szorosan hozzátartoznak az Ön által elkövetett bűncselekményekhez . "

10 Az 1957. szeptember 2-án történt kihallgatása" során Nagy Imre lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse véleményét az áttanulmányozott vizsgálati anyagról, s további észrevételeket tegyen az eljárásról. Ez alkalommal kérte, hogy vegyék leltárba az április 14-i őrizetbe vétele során lefoglalt iratait és személyes tárgyait. Tárgyunk szempontjából nagyon lényeges észrevételeket tett az általa elolvasott, 124 oldal terjedelmű gépelt máso7 MTA NIH gyűjtemény, letéti elhelyezésben. Erre később még visszatérünk a gépelt másolatok keletkezése kapcsán. * MOL R, 354. 1. tétel 7. és 8. kötet. (2. doboz) Megjegyezzük, hogy igen nagy nehézséget okozott a másolati anyag minősége. Egyébkent két felvétel sorozat készült Romániában. 11 Az első két kötet a szorosabb értelemben vett Gondolatok.... másolatait tartalmazza, míg a harmadik kötetben a 38 oldal terjedelmű külön feljegyzés található. 10 MOL XX-5-h. Nagy Imre és társai perének iratai. Vizsgálati iratok (V-10-51.866/57. sz.) 12. doboz. 2. kötet, 81 -92. Nagy Imre 1957. július 29-i kihallgatási jegyzökönyve. Ferencsik József'nyomozó ezredes idézett mondatát ld. 92. " Uo.: 13. doboz. 8. kötet. 158-182. 56