Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK - Sávoly Tamás: Áttekintés a Magyar Rádió Archívumának '56-os dokumentumairól / 25–30. o.

Sándor utcai oldalán helyezkedett el és a gyűjtemény egy része ma is magán viseli a rádió ostroma során kapott lövéseket.

6 A Sajtóarchívum és a Könyvtár A Magyar Rádió Sajtóarchivuma 1952-ben alakult meg, amikor a főbb sajtóorgánumok, mint a Népszabadság, a Népszava, illetve a Lapkiadó Vállalat is létrehozták a maguk archiválási rendszerét. Ezt megelőzően a Magyar Rádió két gyűjteményt működtetett: 1949-től egy külföldi napilapokból és magazinokból, valamint az MTI kiadványaiból álló részleget, illetve — ettől térben is elkülönítve — a magyar napilapok gyűjteményét. Fenyő Béla

7 javaslatára ezt a két részleget 1952-ben egyesítették, megteremtve ezzel a Sajtóarchívum alapjait. Az intézmény alapító atyjának Péterfi István

8 tekinthető, aki a könyvtári Egyetemes Tizedes Osztályozási Rendszer, az ETO segítségével egy információkereső nyelvet alkotott, amelyet — az évek folyamán módosított formában — máig használ. E nyelv lényege, hogy a nagykönyvtárak számára megalkotott rendszert összekapcsolja egy adott logika szerint alfabetikusán jelölt fogalomkészlettel. így a rendszer konkrét és elvont keresési szempontoknak egyaránt megfelel. Mint általában az archívumokban, a napilapok cikkei itt is dossziékba kerülnek, idővel azonban szükségessé vált egy mutató-karton rendszer életbeléptetése is, amely lehetővé tette a szerzők, illetve témák szerinti visszakereshetőséget. A Magyar Rádió Sajtóarchivumában hozzávetőleg 40 000 téma kereshető, mintegy 60 000 dossziéban. 26 napilap került/kerül feldolgozásra.

9 E mellett 29 havi folyóirat és 11 hetilap, annotált, kódszámozott cikkei, írásai egészítik ki a kínálatot. A folyamatosan változó lappiac legújabb termékei nem minden esetben találhatók ugyan meg, de a feldolgozási listán szereplő lapok nagyjából lefedik a fontosabb kiadványokat. A gyűjtemény legnagyobb része belpolitikai természetű. Ezt követi a betűrendben tárolt személyi dossziéállomány. Külön rendszert alkotnak a nemzetközi szervezetekre, valamint az egyes országokra vonatkozó cikkek, amelyek tárolási, illetve kikeresési sorrendjét az ETO logikája határozza meg. Az 1956-ra vonatkozó dossziék 1,2 irat-folyóméternyi helyet foglalnak el és ETO szerint az X 93:1956 alatt találhatók. Ez a dokumentumgyűjtemény jelenleg csak a műsorkészítő szerkesztők számára hozzáférhető, célja a műsorok szerkesztésének segítése. A Rádió Könyvtára a korabeli rádiós szaklapokkal és a rádió történetét feldolgozó szakkönyv-anyaggal — amely az 1956-os médiatörténeti irodalom tekintetében elég szűkös — áll a kutatók rendelkezésére 6 Némely dedikált kottán golyó ütötte nyomokat találhatunk. Ezek közül a rádió múzeuma állandó kiállításán egy példányt bemutat. 7 Fenyő Béla: 1951-1953 között a Magyar Rádió Külföldi Adófőszerkesztőség (KAF) osztályvezetője. * Péterfi István (1914-1992): A II. világháború idején Stehlo Gábor Gaudiopolisábm oktatott rajztanárként. 1948-ban került a Magyar Rádióba. 1952-ben alapító tagja intézményünk sajtóarchívumának. * A Budapesten kiadott napilapok és a megyei napilapok. 28