Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK - Sávoly Tamás: Áttekintés a Magyar Rádió Archívumának '56-os dokumentumairól / 25–30. o.

Az Irattár A Magyar Rádió 1925. december 1., vagyis fennállása óta rendelkezik irattárral és irattárossal. Kezdetben az Irattár összevontan, az írott dokumentáció egyik részét alkotta a Könyvtár és a Műsordokumentum-tár mellett. 1950-ben, a rádió államosítása után a rádió központi irattára megszűnt, a megmaradt történeti értékű iratokat a Magyar Országos Levéltárnak, majd az Új Magyar Központi Levéltárnak adták át 1952-1955, majd 1976-1983 között. Az ügyviteli iratok felett a központi iratkezelést az Elnöki Titkárság és a Belsőanyag Gazdálkodási Osztály vezetői látták el. Az iratokat az iratképző osztályok decentralizáltan gyűjtötték. A központi Irattár szervezését 1979-ben a Magyar Rádió első hivatalos Iratkezelési Szabályzata írta elő.

10 A rádió ügyviteli dokumentumainak feltárása és rendezése azonban csak 1995 nyarán indult meg. A dokumentációs igazgató felügyelete mellett, két levéltáros (Kiss Gábor 1995-től, majd Magyar Zoltán 1999-től) munkája nyomán az Archívum Irattára 2000ben középszinten rendezett iratjegyzékkel rendelkező (központi) történeti irattárrá alakult át. Ma az archívumi Irattár a rádiózás történetének legrégebbi írott dokumentumainak őrzője (1893-2000). 2000 júniusi alapításával az Archívum „legfiatalabb" gyűjteménye. A levéltárosok a rendezési munkák során a korabeli szervezeti felépítést tükröző eredeti irattári rend helyreállítására törekedtek. Azok az iratok, amelyek eredete nem volt megállapítható téma szerinti csoportosításban kerültek raktározásra. A 2000. évi „alapításkor" összesen 700 iratfolyómétert befogadó Irattár állománya — a szervezeti egységek most már rendszeres iratselejtezései és a külső adományok (hagyatékok, letétek) révén — fokozatosan gyarapszik, és megközelítő terjedelme ma eléri az 1800 iratfolyómétert. Az Irattár jelenlegi állománya az Új Magyar Központi Levéltárnak az 1970-es, '80as években átadott iratokkal szerves egységet alkot. Az '56-os rádiótörténeti dokumentumok így ma — legalább — két helyen kutathatók. Az Elnöki iratok titkos iratai között megtalálhatjuk a rádió műsorstruktúrájára vonatkozó dokumentumokat és a rádiót 1956. október 30-ig irányító Rádió Kollégium iratait, benne a politikai okokból elbocsátandók névjegyzékével. A forradalom korának kutatása szempontjából figyelmet érdemlő még emellett a rádió Külügyi Osztályának 1956-os iratanyagai is. A rádió irattárában találhatók azok a visszaemlékezések, melyeket az Irattár gyűjtött és gyűjt jelenleg is. Ezekben „régi rádiósok" idézik fel az október 23-i ostromra vonatkozó emlékeiket. Ez a gyűjtemény rádiótörténeti szempontból különösen fontos, hiszen mind a mai napig nem készült el az ostrom kronológiája. Ugyancsak az ostromra vonatkozóan őrzi az Irattár — másolatban — a Hadtörténeti Irattárból származó katonai visszaemlékezéseket. A rádióban a Rádió Kollégiumának megszűnte után, az 1956. október 30-án megalakult munkástanácsáról, annak 1956. november 30-án bekövetkezett feloszlatásáig Haraszthy Elemér

11 hagyatéka nyújt bővebb képet. A már említett George R. Urban-féle 10 1979/3 Elnöki utasítás. A Magyar Rádió Iratkezelési szabályzata. 1

' Haraszthy Elemér (1911-1998): 1956. október 30-novcmbcr 30. között a Magyar Rádió Munkástanácskmk elnöke. 29