Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK - Sávoly Tamás: Áttekintés a Magyar Rádió Archívumának '56-os dokumentumairól / 25–30. o.

SAVOLY TAMÁS ÁTTEKINTÉS A MAGYAR RÁDIÓ ARCHÍVUMÁNAK '56-OS DOKUMENTUMAIRÓL Az autó és a repülőgép az ember fokozott szabadságát jelenti a térben. A rádió az emberi szellem zenei, irodalmi és tudományos szabadságát és azok értékeinek széleskörű megismerési lehetőségét. A rádióhullám nem ismer határt, távolságot, szociális rétegződést, még a nyelvi nehézséget is áthidalja. A rádió — hírszolgálata révén — fokozza az emberiség helyzetismeretét. „Az emberiség e civilizációt és kultúrát szolgáló fegyverével, a rádióval élni és visszaélni lehet. "

x A Magyar Rádió 80 éves története elválaszthatatlan Magyarország történetétől. Az 1956os események egyik gyújtópontja és kiindulási helye a Magyar Rádió épülete volt. Október 23-án a rádió ostromával vette kezdetét a fegyveres forradalom. Az eseménytörténetről a mai napig nem készült pontos leírás. A megjelent két könyv

2 sem tisztázta, hogy ki lőtt először és, hogy hogyan indult a Parlamentből a műsorkészítés, a rádió milyen híreket sugárzott, hogyan számolt be az eseményekről, hogyan tájékoztatott, és milyen mechanizmusok hatottak a műsorszerkesztésre. Az is feltáratlan, hogy november 4. után — központi szerepét megtartva — hogyan vette ki részét a konszolidációból. Az akkoriban elhangzott műsorok vagy műsorkezdemények nagy részét a rádió épületeinek raktárai rejtik, ezeket a hanganyagokat ma is kevesen ismerik. Az itt elhangzott és a felhalmozódott értékeket 1996-ig féltve őrizték és a tudományos kutatók előtt zárva tartották. A Magyar Rádió részvénytársasággá alakulását (1996) követően e zárt gyűjtemény fokozatosan megnyílt a nagyközönség előtt. A jelenlegi közgyűjtemény feladata — 2002-től Archívum néven, a Magyar Rádió egyik igazgatóságaként működik —, hogy az intézmény 80 esztendős működése során a különböző adathordozókon keletkezett (hanghordozók, könyvek, sajtótermékek, kották, dokumentumok és képek) történeti forrásokat gyarapítsa, megőrizze és kutathatóvá tegye; elsősorban a műsorkészítők, másodsorban a kutatók számára. (A kutatási engedélyt az Archívum igazgatójától írásban kell kérvényezni.) A Rádió Archívum Igazgatósága tizenegy szervezeti egységre tagolódik. Ebből nyolcban kutathatók a dokumentumok. E szervezeti egységeket az őrzött adathordozók szempontjából két fő csoportra bonthatjuk: • hangzó dokumentumok (Prózai Hangarchívum, Zenei Hangarchívum) gyűjteményei, • írott (papíralapú) dokumentumok (Műsordokumentum-tár, Sajtóarchívum, Kottatár, Könyvtár, Irattár) gyűjteményei. 1 Rádió Évkönyv 1935. Szerkesztette: DR. CLEMENTIS ERVIN. Budapest, 1935. Athenaeum Kiadás. 5. 2 HAVASI TAMÁS-HERCZEG JÁNOS-KEREK GYÖRGY: A rádió ostroma 1956. október 23. Budapest, 1957. és TÓBIÁS ÁRON; Kettészelt égbolt. A Magyar Rádió regénye. Emberek, Történetek, Dokumentumok 1945-1956. Budapest, 2002. 25