Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK - Sávoly Tamás: Áttekintés a Magyar Rádió Archívumának '56-os dokumentumairól / 25–30. o.

A hangzó és az írott forrásokat őrző szervezeti egységek számba vétele során nem sorol­ható be egyértelműen a Rádiómúzeum, mely egyaránt teret biztosít az írott és a hangdo­kumentumok megjelenítéséhez. Külön is figyelmet érdemel azonban a múzeum szerves részét képező fénykép és plakátgyűjtemény, mely — sok más rokon gyűjteményhez ha­sonlóan — számos korabeli fényképfelvételt, plakátot őriz '56 forradalmi napjaiból. Hangzó dokumentumok gyűjteményei A Prózai Hangarchívum több más értékes hangdokumentum mellett az 1956-os forrada­lom és szabadságharccal kapcsolatos korabeli műsorokat, későbbi visszaemlékezéseket, életútinterjúkat, külföldi rádióktól és magánszemélyektől kapott ajándék hanganyagokat gyűjti és őrzi. Az 1956-os archív hangdokumentumok száma a számítógépes adatbázis szerint meghaladja az 1000 rekordot. A forradalom előzményeit, napi eseményeit, majd leverésének napjait a Hangarchívum segítségével mind a főváros, mind a vidék vonatko­zásában akár napról-napra is nyomon követhetjük. Korabeli hangdokumentumok tájé­koztatnak az SZKP XX. Kongresszusáról, Rajk László újra temetéséről, a Petőfi Kör jú­nius 18-ai üléséről, az írószövetség szeptember 16-i közgyűléséről. De megfelelő minő­ségű hangdokumentumok állnak rendelkezésre a MEFESZ október 20-i, szegedi alakuló gyűléséről is. A hangdokumentumok között van, ami a rádió ostromának perceit rögzítet­te és „öndokumentáló" felvételeken keresztül ismerhető meg a Szabad Kossuth Rádió működése is. Meghallgathatók az ismert és kevésbé ismert beszédek, az ismert személyi­ségekkel és az „ismeretlen" forradalmárokkal készített riportok. Végül az egykori felvé­telek természetesen „elviszik" hallgatójukat a szabadságharc bukásához, Nagy Imre pe­réhez, majd az „ellenforradalom" áldozataira való megemlékezésekhez. A műsoranyag valóban az egész országról szól: települések, intézmények, testületek, személyek történe­tejelenik meg a hangdokumentumokban. Külön említést érdemelnek a visszaemlékezések. Ezek egy része 1957-1989 között keletkezett és az események „ellenforradalmi" narratívájához kapcsolódik. Más részük az 1989 utáni időszak visszaemlékezéseit foglalják magukban. A visszaemlékezések a társadalom minden rétegét megszólaltatják a bányásztól az egyetemi tanárig, a rendőrtől a karhatalmistáig, a PB titkártól a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyetteséig, a politiku­soktól az egyházi méltóságokig. Érdeklődésre tarthat számot az ugyancsak ebben a gyűjteményben feldolgozott kül­földi rádiók (angol BBC, francia Europe No.L, Radio Francé, osztrák ORF, amerikai CBS, a Szabad Európa Rádió, a Kubai Rádió) által küldött korabeli felvételek és vissza­emlékezések, melyek kutatására csak az 1990-es évektől kerülhetett sor. Mivel e hang­hordozókról nyilvános jegyzék nem állt a történészek rendelkezésére, így ezen doku­mentumokban nem végeztek kutatásokat. A magánszemélyek által az Archívumnak adományozott 1956-os kordokumentumok is e gyűjteményt gazdagítják. Ilyen például George R. Urbannak 3 a Szabad Európa Rá­2 George R Úrban (1921-1997.): Az ELTE BTK-n végzett 1947-ben, majd egy év múlva elhagyta Magyaror­szágot. 1948-1960 között a BBC-nél dolgozott, majd 1960-1965 között a SZER egyetemi programjait szer­kesztette. 1983-1986-ban a SZER igazgatója. 1997-ben Katona Judit és Vámos György, a Magyar Rádió do­kumentációs osztályának munkatársai meggyőzték az özvegyet, hogy az anyag a Magyar Rádióba, az Or­szágos Széchényi Könyvtárba, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány archívumába kerüljön elhelyezésre. A Magyar Rádióba 14 doboz iratanyag és 60 tekercs hangdokumentum érkezett, melyről darabszintü jegyzék 26

Next

/
Thumbnails
Contents