Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - MÉRLEG - Récsei Balázs: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene 1. Fel. szerk. Márfi Attila, társszerk. Kosztics István. Pécs, 2005 / 83–86. o.

Dominkovits Péter: Cigányösszeirások Sopron vármegyében a 18. század második felében (egy tematikus repertórium előmunkálatai: az 1770-es évek). A forrásfeltárás aktuális eredményeit ismertető, lényegre törő bevezetőt a szerző a felvilágosodás néhány társadalomtörténeti vonatkozásának, a feldolgozott iratok feltalálhatóságának, valamint közlési módszere ismertetésének szenteli. Tágabb összefüggések felől indítva, majd a konkrét tárgyhoz érve ismerteti egy törvényhatóság területéről fennmaradt cigány-összeírásokat. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy a forrásközlések arra „kötelezik" az adott korszakról, illetve témáról író történészeket, helytörténészeket, hogy azokat ezután már nem hagyhatják figyelmen kívül. A felhasznált és hivatkozott irodalom megfelelően segíti a további tájékozódást. Nagyon érdekes iratanyagot publikál Perger Gyula: Egy kóbor cigányok ügyében lefolytatott per néprajzi tanulságai címmel. A Győri Egyházmegyei Levéltár Káptalani Magánlevéltárában fennmaradt 1811. évi büntetőper egy négy parasztkocsin utazó, 32 fős cigánycsoport elleni eljárás dokumentumait tartalmazza. A tolvaj lássál vádolt és börtönbe vetett cigányok használati eszközein kívül, ékszerként hordott értékeikről, valamint a megkárosítottról és környezetéről kapunk adatgazdag leírást. A forrásközlés néprajzi vonatkozásai jól árnyalt képet adnak egy kóborcigány közösség anyagi világáról. A törvényhatóságok többsége 1890-1910 között cigányokkal foglalkozó szabályrendeleteket alkotott. Bana József: Cigányellenes szabályrendeletek a 19. század végén és a 20. század elején című tanulmányában röviden ezek keletkezésének történeti okait, és a megalkotásuk során hangoztatott érveket, illetve a jogszabályok utóéletét ismerteti. Egy még kevéssé kutatott — ezért különösen fontos — témához szolgáltat dokumentumokat az előző szerző Adalékok a roma holocaust jogi hátteréhez című írásában. Az MDP és az MSZMP felső vezetése „cigánypolitikai" iratanyagának feldolgozása kapcsán fejti ki véleményét Majtényi György: Állami segítség vagy erőszakos asszimiláció? Az 1945 utáni roma történelem forrásairól és értelmezéséről című tanulmányában. A témát társadalomtörténeti és elméleti szempontból is megközelítő írás a „cigánykérdés" állami kezelését és annak eredményeit, buktatóit mutatja be. A szakirodalommal bőségesen megtámogatott tanulmány átfogó képet fest a cigányság sorsát alapvetően befolyásoló döntéshozók ismereteiről és az ezekre alapozott politikájukról. Ennek a politikának a helyi leképezését olvashatjuk a Baranya Megyei Tanács és Pécs városa cigányokkal kapcsolatos iratainak feltárása alapján Füzes Miklós tollából, ,4 cigányügy Baranyában (1957-1990) című munkában. A baranyai cigányság demográfiai, települési, foglalkozási, iskolázottsági stb. viszonyait, valamint a „cigánykérdés" több mint három évtizedes kezelését ismerteti a bő forrásanyagon alapuló dolgozat. Az előzővel közel azonos forrásbázison alapul Márfi Attila: Pécsi cigánykolóniák a tanácskorszakban (1950-1990) című munkája. A számos idézet érzékletesen adja vissza a korszakban a cigányokkal kapcsolatba került hivatalos közegek szemléletmódját, és a kolóniákon élő cigányság egykori életkörülményeit. A tanulmány a kolóniák 20. század eleji kialakulásától követi nyomon sorsukat. A szerző egy másik írása szorosan kapcsolódik az előző témához. A Baranya cigánytelepeinek felszámolása a tanácskorszakban című, adatgazdag publikáció a cigányság történetének, illetve a baranyai helytörténetíróknak képezi eztán fontos forrásbázisát. A kötet másik — Tanulmányok a kultúrtörténet köréből — című részében 3 szerző 4 írása kapott helyet. Érdekes témát dolgozott fel Katona Csaba „Egyik csárdást a másik után kellé lerángatni a hegedüjökről" Cigányzenészek a 19. századi Balatonfüreden 84