Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - MÉRLEG - Récsei Balázs: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene 1. Fel. szerk. Márfi Attila, társszerk. Kosztics István. Pécs, 2005 / 83–86. o.

című munkájában. Segítségével bepillantást nyerhetünk a 19. század egyik kedvelt fürdőhelyének vigalmi életébe. A cigány zenészek repertoárja a kor nagyközönsége ízlésének megfelelően nem csupán a magyaros és cigányzenét ölelte fel, de keringőt, polkát is húztak. A gazdag irodalmi és szakirodalmi anyagot feldolgozó tanulmány érzékletes képet nyújt Balatonfüred fürdővendégeinek mindennapjairól és a cigányzenészek működéséről. A cigányoknak a hagyományos népi kultúrában, hitvilágban betöltött szerepéről olvashatunk Frankovics György: A másság-idegenség fogalma és értelmezése a déli szláv népek hitvilágában, különös tekintettel a romákra című írásában. A mitológiai párhuzamokat és személyes gyűjtéseket is felvonultató tanulmányt két roma mesélőtől származó hét mese egészíti ki. Ugyanő tesz széles forrásanyagból merítve összehasonlítást A születést követő projilaxia kérdése a roma és más európai népek hagyományában című tanulmányában. A szerző külön érdeme, hogy mindkét dolgozat a nemzetközi szakirodalom alapos ismeretén alapul, melyre bátran építhetett saját gyűjtőmunkája során. Jegyzetapparátusa is remek továbblépési lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Fontos és aktuális témakört érint Békési András: A cigányok nyelvi emancipációja identitás és anyanyelv című átfogó tanulmánya. A nyelvészetileg három részre osztható magyarországi cigányság — romungrók, oláh cigányok, beás cigányok — definíciói és öndefiníciói mellett a közelmúlt „cigánypolitikájáról" kaphatunk tudományos magyarázatot. A szerző kimerítően taglalja a cigány nyelvek eredetét, jelenlegi állapotait, a nyelvtanítás helyzetét, a nyelvvesztés és asszimiláció kölcsönhatásait, valamint a megőrzésük, fejlesztésük érdekében teendőket. Számos jogszabály, valamint pedagógiai módszertani anyagok felvonultatásával hangsúlyozza a cigányság önazonosságának, nyelvében is továbbélésének lehetőségeit, amelyhez a feltételek biztosítása a törvényhozók és az oktatáspolitika irányítóinak feladata, — természetesen az érdekeltek, a cigányság — közreműködésével. A kötet végén két rövid ismertetőt olvashatunk. Egyiket dr. Kosztics István megbízott igazgató tollából az 1998-ban Pécsett megnyílt Erdős Kamill Cigány Múzeumról, a másikat Márfi Attilától, aki az Emberháza Alapítvány elnökeként mutatja be az alapítványt. A kötetet 23 archív fotóról, 3 képzőművészeti alkotásról és 5 levéltári forrásról készült felvétel egészíti ki, amely a képszerkesztők — Bana József, Csurgat Horváth József és dr. Kurcsics László — érdeme. Néhány — a kiadvány értékeit alig csorbító — kritikai észrevétel. Az előadásokon elhangzottakhoz képest láthatóan hatalmas munkát végzett szerkesztőknek talán szerencsésebb lett volna más lektorokat is felkérni, mivel így a kötet kicsit „belterjesre" sikeredett. (Ha pedig a lektorok írásonként azonosíthatók, akkor a megjelentekért a szerkesztőket kevésbe lehet hibáztatni.) A már máshol publikált forrásokat csak akkor célszerű újra megjelentetni, ha az íráshoz elengedhetetlenül kapcsolódnak, vagy hozzáférésük nagy nehézségekbe ütközik. Alapvetően a szerző felelőssége a megfelelő cím kiválasztása, de ha a tartalom ettől eltér, a lektor és a szerkesztő igyekezzen odahatni annak pontosítására. Mindkét eset csak egyszer-egyszer lelhető fel a kiadványban. A kötet szöveggondozása alapvetően nagyon jó. Néhány hiba a számítógépes alkalmazásból (betűelütés, illetve kurziválás és ennek hiánya, behúzások elmaradása) eredhet. A szerzők és a tördelőszerkesztő — Katona Csaba — hozzáértését dicséri, hogy helyesírási hiba is meglehetősen 85