Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

gye megtartotta a kifogásolt indexeket, és csak 1795-től kezdve kezdték el újabb rendszer, vagyis a tartalom szerint csoportosítani az iratokat. A közigazgatási (politikai) anyagot kilenc alcsoportra osztották. Ezektől elkülönítve külön csoportokba sorolták a periratokat, a be- és kitáblázások, a nemesség, a vizsgálatok, a perceptoratus és adózás iratait. Ugyanilyen csoport- és alcsoport beosztás szerint készültek az indexek is, személy és tárgyak szerinti vezérszavakkal. A 19. század kilencvenes éveiben a vármegye megbízásából Rácz Soma főgimnáziumi tanár és Dudás Gyula akkori segédtanfelügyelő kezdte rendezni a levéltár régi, az 1849-i pusztulás után megmaradt anyagát.

80 Balanyi Béla, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár vezetője 1969/1970-ben folytatott kutatást a Vajdaságban, és a levéltári anyag állapotát is felmérte.

81 Megállapította, hogy Bács-Bodrog vármegye levéltára 1712-1918-ig tartalmaz magyar vonatkozású anyagot; az iratok raktári jegyzéke akkor még nem készült el, mert az iratokat még csak 1900-ig rendezték. Összesen 4000 doboz iratot őriztek. A megye jegyzőkönyvei 1755-1895-ig; pénzügyi iratai 1717-1839-ig; az igazságszolgáltatással kapcsolatos iratok 1712-1848-ig voltak fellelhetők. Az 1941 és 1944 közötti időben keletkezett árvaszéki anyagon kívül ebből az időszakból mást nem talált Karlócán a Vajdasági Levéltárban (jelenkori székhelye: Újvidék), pedig raktárról raktárra mindent módjában állt átnézni. Zomborban, a megszűnt vármegye székhelyén található területi Állami Levéltárban (ma: Történelmi Levéltár) tudta megnézni Bács-Bodrog vármegye 1861-1918-ig terjedő jegyzőkönyveit: egyrészt az 186l-es és az 1886-os évekből, valamint az 1887-1911, 1913-1919 közötti időszakból. A jegyzőkönyvek mennyiségét 4,5 ifm-re becsülte. A levéltár térképgyűjteményében 500 térképet is őriztek Bács-Bodrog vármegyére vonatkozóan, köztük négy csonka Bács-Bodroggal kapcsolatosat is. Talált olyan fondot is, melynek a neve „BácsKalocsa" volt és a Kalocsai Érsekséggel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági iratokat tartalmazta; ezek 1756-1849 között valószínűleg úrbéri kérdésekben keletkezhettek. Ezt 77 dobozban tárolták (8 ifin). Itt őrizték a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulatnak a vármegye monográfiájához készített céduláit is, melyek a 11-19. század végéig ölelték fel a megye és Baja város történetét.

82 A zombori levéltárosok ekkor készítették hozzá a mutatót. Az 1941-1944 közötti időszakból a Bajai járásra vonatkozó iratanyagot ebben a levéltárban nem talált. -Balanyi Béla jegyzékbe vette a 19. század végi levéltári rendezés során 1712-1787 között keletkezett iratokhoz készített lajstromokat (elenchus), azok mutatóit.

83 A Vajdasági Levéltár levéltárosai, akik a 20. század második felében rendezték BácsBodrog vármegye iratait, nem hagyták figyelmen kívül az elődök rendezési munkáit.

84 Az ismertető szerint az iratokat a tárgyaláskor a közgyűlési jegyzőkönyvekbe bevezetett számok alapján rendezték, majd közgyűlések szerint csoportosították. A számból és betűből szerint kell elkészíteni." (Ma a VL raktári jegyzékében az „egyéb kötetek" között van nyilvántartva a privilégiumok összeírása 1715-1778. VLF. 2. 225. köt). 80 FÖGLEIN ANTAL, 1960. 179-180. 81 BKMÖL XXXIV. 1. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár iratai. 68/1970. 1951. július 16-ától 1973. április 30-áig, nyugdíjba vonulásáig volt a levéltár igazgatója. APRÓ ERZSÉBET: Kiállításvezető l. Levéltári Nap keretében megrendezett 50 éves a Megyei Levéltár című kiállításhoz. Kecskemét. 2000. 19. 82 A vármegye helynévtárát Iványi István állította össze. Vö. Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi Helynévtára. 1. kötet. Szabadka, 1909. Monográfiáját Dudás Gyula és Borovszky Samu készítette el. 83 BKMÖL XXXIV. 1. 68/1970. 84 MATKOVIC, LAJCO, 1999. VIII/1.7-15. 19