Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - NEMZETI LEVÉLTÁRAK A VILÁGBAN - Berkes József: A horvátországi levéltárügy kérdései ma: Kolanović, Josip: Arhivska služba Republike Hrvatske – stanje i izgledi razvoja. Arhivski Vjesnik, 2001. (44.) / 53–57. o.

A horvát közlevéltári hálózat szerkezete Természetesen a raktárhelységek mérete, funkcionalitása és felszereltsége is nagyon fontos előfeltétele a levéltári anyag biztonságos és rendezett megőrzésének. Ma Horvátország területén 14 állami (fenntartású) levéltár van: a Horvát Állami Levéltár és 13 területi (regionális) állami levéltár. Ezek összesen 46 épületben vannak elhelyezve, tehát levéltáranként 3-4 épületben, ami nagy szétszórtságot jelent. E sok épület közül egyedül a Horvát Állami Levéltár 1913-ban elkészült épületét tervezték eredetileg is levéltári célokra. A többi levéltárépületet átalakítással tették levéltári célokra alkalmassá. Az épületek alapterülete összesen 50 785 m

2-t tesz ki, melyből 36 233 m

2 a raktárhelységek alapterülete, ahol jelenleg 84 800 folyóméter iratot őriznek. További 44 000 folyóméter irat vár átvételre, melyet helyszűke miatt egyelőre nem tudnak megvalósítani. Az elkövetkező években ennek a problémának megoldásán kell munkálkodni, valamint az épületek tulajdonjogi rendezésén, ami az 1990-es évek elején végbement demokratikus folyamatok után vált időszerűvé. A közép- és a hosszú távú tervekben egyaránt figyelembe kell venni a Horvát Állami Levéltár épületének telítettségét is. Az új épület felépítése már a második világháború után felmerült, majd 1971-ben újra foglalkoztak ennek gondolatával. 1995-ben a mostani székhelyére, a zágrábi Marulic térre költözött a központi levéltár, de ezzel nem oldódtak meg a raktárproblémái. Az új épület megépítése sem került le végérvényesen a napirendről, időközben olyan elképzelések is születtek, hogy a mai épület mellett földalatti raktárakat építenének. A raktárhiány súlyosságára utal az a tény is, hogy az Állami Levéltárnak jelen pillanatban is már kb. 25 000 folyóméter iratot kéne átvennie, ha lenne elegendő raktárkapacitása. A már említett, 1997. évi horvát levéltári törvény lehetővé teszi az állami levéltárak mellett önkormányzati, szak-, illetve magánlevéltárak megalakítását is. Horvátországban 1963-ban — területi elv alapján — alakult meg a levéltári intézmények hálózata. A zágrábi Horvát Állami Levéltár mellett Belovárban (Bjelovar), Raguzában (Dubrovnik), Bródban (Slavonski Brod), Spalatóban (Split), Károlyvárosban (Karlovac), Eszéken (Osijek), Pazinban, Fiumében (Rijeka), Sziszeken (Sisak), Varasában (Varazdin), valamint Zárában (Zadar) működtek ill. működnek területi (regionális) állami levéltárak. 1999-ben Gospicban is létrehozták a területi levéltárat. Kolanovic szerint Horvátországban messzemenően figyelembe kellene venni az 1991-ben kialakult új területi közigazgatási felosztást. Sok régi megye újraalakult, de létrehoztak újakat is. Szerinte Körösben (Krizevci), Pozsegában (Pozega) és Sebenicoban (Sibenik) mindenképpen új állami levéltárakat kellene létrehozni. Zágráb városában pedig egy központi egyetemi levéltár megalakulására lenne nagy szükség, hiszen Zágráb ma azon ritka európai egyetemi városokhoz tartozik, melynek nincs önálló egyetemi levéltára. A gazdasági levéltárak magáncégek, bankok és kereskedelmi vállalatok, valamint kereskedelmi társaságok iratait őrzik. A politikai pártok levéltáraiban pedig az egyes pártok ill. nem kormányzati szervek iratai kerülnek elhelyezésre. A felsoroltak mellett alakultak még levéltárak a tudományos társaságok iratainak begyűjtésére, továbbá úgynevezett médiaarchívumok (pl. a Horvát Rádió és Televízió Levéltára), valamint irodalmi levéltárak is létrejöttek. Külön figyelmet érdemelnek a magánlevéltárak körébe tartozó egyházi levéltárak, mivel rendkívül gazdag történeti értékű iratanyaggal rendelkeznek. Néhány mondat erejéig a levéltári anyag védelméről: a konzerválásról, restaurálásról és a másolatkészítésről is szót ejt a szerző. Restauráló és konzerváló műhelyek a Horvát 55