Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

Illéssy János, az Országos Levéltár levéltárosa, a 20. század elején írt a megyei levéltár 18. századi iratainak állapotáról. Ismertette Bács vármegye főispánjának 1772. szept. 28-i jelentését, mely Mária Terézia 1772-es újbóli rendeletére készült. E szerint a vármegye levéltára 1752 óta oly állapotban volt, hogy a szükséges iratok a jegyzőkönyvek segítségével könnyen feltalálhatók. A helytartótanács sürgetésére 1774. december 3án pedig jelentette, hogy az 1772-ben is hiányzó 1721-1723 évi jegyzőkönyvet mindenütt kerestette, de nem találták meg, és nem lehetetlen, hogy az akkori parasztmozgalomban megsemmisült. Jelentette továbbá, hogy a jegyzökönyvek mutatói, az iratok lajstromozása is elkészült 1649-től 1727-ig. Nyomtalanul hiányoztak azonban az 1650-1689, 1691-1695, 1701-1706 és 1709. évi akták.

58 A fentieket erősíti meg és egészíti ki a vajdasági levéltárosok megállapítása, hogy Latinovics Péter alispáni tisztsége ideje alatt (1759-1773) Bács vármegyében is elkezdték az aktákat lajstromozni, jegyzőkönyvet vezetni, mutatókat készíteni. A megyei közgyűlés is támogatta a levéltár rendezésének ügyét, céljuk az volt, hogy az egész anyagot egy helyre gyűjtsék össze, az ügyiratokat pedig egyesítsék, mert korábban az volt a szokás, hogy a jegyző az aktákat otthonában tartotta. Latinovics Péter a legerélyesebben követelte, hogy az aktákat válogatás nélkül szedjék és írják össze. A helytartótanács 1776. január 2-án — a közigazgatás racionalizálása szándékával — ismét utasítást adott az iratok lajstromozására. Szigorúan megkövetelték, hogy minden iratra írják rá az átvétel időpontját, vagyis az irat felső részére kerüljön, mikor érkezett az irat, ki küldte, és kinek szól. Az iratok hátoldalára rövid tartalmukat és azt a dátumot kellett feljegyezni, amikor tárgyalásra a közgyűlés elé kerültek. így az iratok kongregáció szerint és azon belül betűrendben találhatók. Mária Terézia uralkodása idején kezdődött el a betűrendes jelzet mellett az iratok folyószámmal történő ellátása, természetesen adott közgyűlésen belül. Követelmény volt még az is, hogy egy felirat csak egy ügyet tartalmazzon.

59 A Bács vármegyei jegyzői hivatal 1780-ban azzal az előterjesztéssel fordult a megyei közgyűléshez, hogy folytatódjon a vármegyei levéltár rendezése, és a lajstromozott közigazgatási iratokhoz (Acta publica) készítsenek mutatókat, a többi iratot pedig lajstromozzák.

60 A jegyző beadványában jelezte a munka várható költségeit is.

61 Megjegyezte, hogy a levéltár rendezése idején el kell tartania mind önmagát, mind a tőle távol, Baján élő családját. Ismeretei szerint ezért a munkáért korábban a jegyzők és a kancellisták ezer és annál több forintot vettek fel. Arra kérte a vármegyét, hogy ő és az irodatisztek, míg tart Bácson a levéltár rendezése, napidíjat vehessenek fel. Ez addig lenne így, míg be nem fejezik a levéltár új helyiségeinek kialakítását a vármegye új épületében, Baján.

62 Amikor a vármegye tisztségviselőinek 1788 májusában át kellett költözniük Újvidékre és elvitték magukkal a levéltár jelentős részét, az iratanyag ismét keveredett, a háború után tehát újra kellett rendezni azt. A vármegye 1790. március 3-án rendelte el, hogy a levéltár kerüljön vissza korábbi helyére.

63 Sajnos az iratokat csak évekkel később szállították ILLÉSSY JÁNOS: A megyei levéltárak állapota 1772/74-ben. Századok. 37. évf. 1903. 731-734. MATKOVIC, LAJCO, VIII/1. 1999. 7-15. MATKOVIC, LAJÓO: Backo-Bodroska zupanija 1688-1849. Katalog odabranih regesta VIII/5. 1780-1784. Növi Sad. 1994. 23. (521. regeszta. 1780.). A főjegyző 1777-1781-ig Kászonyi Ferenc volt. Ld. DUDÁS GYULA, 1896. II. köt. 586. és VL F. 2. 0. doboz 67-69. f. A jelentés Kászonyi jegyzőt említi. MATKOVIÓ, LAJCO, 1999. VIII/1. 7-15. Lásd még a 30. és 31. jegyzeteket! MATKOVIC, LAJCO, 1997. VIII/8. 19-20. (19. regeszta. és 24. regeszta). 16