Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

vissza, teljesen összekeveredve, rendezetlen állapotban. Ezért volt szükség az újbóli lajstromozásra - írta Némethszeghy Nep. János, Bács vármegye első felesküdött levéltárnoka Bácson, 1791. március 13-án kelt jelentésében.

64 Latinovich János járási szolgabíró 1793-ban írt jelentése szerint az általános közgyűlés arról határozott, hogy a megye levéltárát újból jelzeteim kell, valamint, hogy a levéltári anyag rendezve van 1751-ig.

65 Bunyik Benjámin levéltárnok 1793 májusában készült jelentése szerint a megyei iratokat rendezték és minden egyes iratot regestrumba vettek, a további munkára pedig bizottság létrehozását javasolta.

66 E mellett a megyei protokollumok bekötéséről is jelentést tett.

67 Bunyik Benjámin újabb, 1793. év végén tett jelentésében azt írta, hogy végre össze tudta szedni az 1792-es iratokat, és fascikulákba rakta őket. Megjegyezte, hogy az 1790-es és 179l-es évből sok szám hiányzik.

68 Egy évvel később, 1794-ben, Vojnieh Sebastian megyei főszolgabíró és Bunyik Benjámin megyei levéltárnok összeírtak minden iratot, amit Varga Mihály megyei ügyésznél halála után találtak.

69 Alföldy János, Bács vármegye akkori levéltárnoka 1796-ban értesítette a megyét, hogy megküldte Bács vármegyének azon iratok jegyzékét, melyeket a megyei levéltárból a Kalocsai Érsekségnek és a Kamarának adott át.

70 Az iratokat Ürményi József főispán 1795. november 15-én kiadott utasítása alapján újabb módszer, azaz tartalom szerint kezdték csoportosítani.

71 Erről Alföldy László levéltáros 1928-ban részletes jelentést írt, melyet Föglein Antal tett közzé.

72 Máttyássovszky János vármegyei levéltárnok 1799-ben kérte, hogy egy állandó írnokot alkalmazzanak a levéltárban, mert nagyon sok munka van a megyei iratok rendezésével.

73 Rigyiczai Kovács Nep. János 1861 márciusától októberéig a vármegye másod aljegyzője volt.

74 Az 1862-böl származó kéziratában a vármegye levéltáráról is írt, mely szerint gróf Andrássy egyik birtokán egy építkezés megkezdésekor pinceforma üregre bukkantak, amelyben Bács-Bodrog megye 1526 előtti levéltárából való iratcsomókat találtak, melyeket a budai Kincstár levéltárába tettek le. Később Bács-Bodrog megye és a kalocsai érsek közt a papi dézsma ügyében per támadt, s a megye ekkor adatokat kért az említett, Mohács előtti iratokból. A papi dézsmára vonatkozó okiratokat és összeírási jegyzéket a megyéhez továbbították.

75 64 MATKOVIC, LAJCO, 1999. V1II/1. 10. M MATKOVIC, LAJCO, 1997. VIII/8. 154. (109. r.egeszta). 66 Uo. 158. (91. regeszta). 67 Uo. 168.(116. regeszta). 68 Uo. 171.(2. regeszta). 69 MATKOVIC, LAJCO, 1998. VIII/9. 42. (53. regeszta). 70 Uo. 125.(228. regeszta). 71 „Instructio Arhivarii Regestrationis et Conservationis Acíorum Tabuiarii Commitatis Bacsiensis." Ld. VL F. 2. 0. doboz, 47-64. f. Kivonatosan fordította Hegedűs Zoltán, győri levéltáros 2005-ben, akinek munkáját itt köszönöm meg. 72 FÖGLEIN ANTAL: A vármegyei levéltárak a 19. század első felében. Levéltári Közlemények. 31. évf. 1. sz. 1960. 179-180. 73 MATKOVIC, LAJCO, 1998. VIII/9. 247. (90. regeszta). 74 VLF. 421. 3. Főispáni iratok. 40/1861; 92/1861. 75 KOVÁCS NEP. JÁNOS: Rigicza és környéke Bács-Bodrog vármegyében. Kézirat 3. példány. 1862. 6. BKMÖL XV. 32. A Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulat és jogutódai iratai 1569-1955. VIII. 701. 7. d. III./10. A kéziratra Galcsik Zsolt levéltáros figyelt fel, majd készített róla másolatot, melyet a BKMÖL-ban helyezett el. Gyűjtéséért itt mondunk köszönetet. 17