Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

A megyei levéltárak feladataival és a levéltárnok teendőivel részletesebben foglalkozott a vármegyei központi ügyvitel szabályozásakor az 1902. évi rendelet VIII. fejezete (235-241. §-ok), mely meghatározta a levéltár iratanyagát, külön paragrafus rendelkezett a levéltárak berendezéséről, az azokban kezelt iratok rendezéséről és rendben tartásáról, a kiselejtezésről szóló külön szabályzatról, a levéltárnok teendőiről (az iratokat megőrzi, megfelelően kezeli, rendben tartja).

55 A levéltári anyag rendezése, segédletekkel való ellátása A vármegyei és városi levéltárak ügyében kiadott első szabályozások kizárólag az ügyvitelhez kapcsolódtak. Az 1723. évi LVIII. te. 1. §-a előírta, hogy a megyei közgyűlés határozatait vezessék be a jegyzőkönyvekbe és hasonlójellegű az 1729. évi XXV. te. rendelkezése is arról, hogy a megyei bírák és tisztviselők az összes bírósági iratokat, az általuk készített „elenchussal" együtt évente kellett átadniuk a megyei levéltárnak. Azok a tisztviselők pedig, akik a hivatalukat letették, kötelesek voltak levéltárba adni minden olyan iratukat, melyek a megye közügyeit érintették. A helytartótanács megalakulásával a vármegyék önkormányzata megmaradt, de kötelesek voltak jelentéseket küldeni, melyeket a helytartótanács véleményezés után terjesztett fel az uralkodó elé. A hozott rendeletet szintén a helytartótanács, mint végrehajtó hatalom továbbította a vármegyének. A vármegyei közigazgatás így közvetlenül az uralkodó irányítása alatt állt. 1752. április 28-án Mária Terézia a levéltárak rendezésére utasította a főispánokat. Elrendelte az iratok lajstromozását, a közgyűlésen vezetett jegyzőkönyvek átírását a nagy jegyzőkönyvekbe (protocollum congregationum), és hozzájuk mutatók készítését. A főispánok figyelmen kívül hagyták e kötelezettséget, ezért a helytartótanács 1768. november 21-i királyi rendeletével tájékoztatást kért a levéltár rendezéséről, majd e tárgyban ismételten rendeletet adott ki 1769. április 9-én. Bács-Bodrog vármegye főispánja ez utóbbi rendeletre készítette el a jelentést a levéltár állapotáról.

56 A helytartótanácsnak 1772 szeptemberében felterjesztett főispáni jelentés már az 1769-ben és 1772-ben végzett rendezés után készült. A vármegye levéltárában egy-egy őrzési egységben megtalálható mind a két alispáni jelentés, valamint az elküldött 1772. évi fogalmazvány. Az 1769. évi rendezésről Latinovics Péter alispán, tanácsos, Tajnay Mihály tanácsos, volt alispán és Lipkay Zsigmond másodalispán számolt be. A jelentések szerint az 1712-1720 és 1724-1769 között keletkezett iratokat Péchy Ferenc (aki a fasciculusra F. P. betűket írt) és Somsics Lazar (L. S.) jegyzők rendezték és 8 kötetbe írták be. A 9. kötetet, amiről már beszámoltak a levéltárosok, csak a későbbi jelentésben említik. A jelentések mellett található a 70-71 fólión (év nélkül) valószínűleg a levéltári helyiségül szolgáló bajai ferences kolostorépület udvari homlokzata és alaprajza, melyet Vischont József bajai kőművesmester készített.

57 55 Magyarországi Rendeletek Tára. 1902. Budapest. 1302-1308. o. 123. 125.000/1902. B. M. sz. 56 VLF. 2.0. doboz, 68-69. f. 57 Lásd még FLACH, PAUL: Zur Entstehungsgesichte der deutschen Pfarrei und Pfarrkirche von Baja sowie der anderen Pfarreien, Kirchen, Kapellen, Friedhöfe und Statuen der in der nordwestlicken Batschka (Ungarn) befindlichen Stadt. München, 1974. 62. (A térképrészleten a bajai ferences templom a kolostorral látható, melyet Cepanovic, Gregor közölt 1823-ban a „Catalogus observantis minorum Provinciáé S. Joannis a Capistrano"-ban). 15