Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Körmendy Lajos: A levéltárak filozófia- és funkcióváltozásai 20. és 21. század fordulóján / 4–13. o.

Átláthatóság és nyitottság A közszereplök átláthatóságának, valamint az állampolgárok információhoz való jogának biztosítása a levéltárakban úgy jelentkezett, hogy az iratok ún. zárt periódusa egyre rövidült és egyre több irat vált hozzáférhetővé.

13 A '70-es évekre Nyugaton általános lett a 30 éves zárolási idő, majd a '90-es évektől fogva Közép-Kelet-Európában is. Ebben a régióban a diktatúrától való megszabadulás után felülvizsgálták az iratminősítési szabályokat és radikálisan csökkentették a titkosított iratok körét. Erős politikai támogatást kapott ezen kérdés az európai intézmények részéről, ahol ilyen értelmű javaslatok és határozatok születtek.

14 Egyéb tekintetben is demokratikussá vált a levéltári kutatás, pl. ma már nem lehet különbséget tenni belföldi és külföldi kutatók között.

15 Ugyanakkor ezzel ellentétes folyamatnak is tanúi lehettünk, mert a személyes adatok védelme egyre szigorúbban lett szabályozva. Az ellentmondás csak látszólagos, hiszen eltérően kell megítélni a közszereplőket (közszerepléseket) és a magánjellegű adatokat.

16 A levéltárak érdekévé vált, hogy megismertessék magukat. Egyrészt a „tömegnyomás" is erre sarkallta őket, másrészt demokratikus viszonyok között versengés van a pénzügyi forrásokért és azon intézményeknek, amelyek jobban el tudják adni magukat, jobb az esélyük. A nyitottság eredményeként sorra jelentek meg népszerű levéltári kiadványok, attraktív internetes honlapok, népszerűsítő rendezvények (kiállítások, nyílt napok), rendszeresen publikált éves jelentések. Piaci szemlélet Az 20. század végén a közintézményekben is fokozatosan teret nyert a piaci-gazdasági szemlélet. Nem voltak kivételek ez alól a levéltárak sem: egyre fontosabb szempont lett a költséghatékonyság és a rentabilitás, nem ritka ma már a levéltári intézmények átvilágítása sem, mert a fenntartó tőlük is megköveteli az ésszerű gazdálkodást. Mint minden más intézménynek a levéltáraknak is új gazdasági fogalmakban kell gondolkozniuk és aszerint cselekedniük: projekteket indítanak és vezetnek, s gondot fordítanak a public relationre. A közforrásokért folyó verseny a piaci szemléletet erősíti, az általánossá vált pályázatok elbírálása gyakran ilyen szempontok alapján történik. 13 A Nemzetközi Levéltári Tanács a kezdetektől fogva bátorította az ilyen kezdeményezéseket, először az 1966-os rendkívüli washingtoni kongresszuson. Ez folytatódott 1967-ben aX. CITRÁ-n {Kopenhága 1967), majd az 1968-as madridi kongresszuson, ahol a 30 éves periódust mint ajánlást a kongresszus elfogadta. A kongresszusokról lásd az Archívum XVI. és XVIII. kötetében az ajánlásokat (233. ül. 213.), a CITRÁ-ról pedig azActes de la dixiéme conférence internationale de la Table ronde des archives. Paris, 1969. 14 Ld. például: Council ofEurope OJ C 314, 512, 1991 és az OJ C235, 238, 1994 sz. dokumentumait, valamint az Európai Tanács 717/7le/13 July 2000 sz. ajánlását Draft Recommandation No. R (2000) ofthe Committee of Ministers to Member States on a European Policy on Access to Archives címen. Az egész kérdéskör összefoglalóját ld. IVÁN SZÉKELY and CHARLES KECSKEMÉTI: Access to Archives Strasbourg, 2005. 15 Ennek egyik első konkrét követelése szerepel a washingtoni kongresszus ajánlásában. Ld. a 13-as lábjegyzetet! 16 Lásd pl. Guidelines on the Protection ofPrivacy and Transborder Flow of Persona! Data. Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD), Paris 1980. vagy Convention for the protection ofindividuals with regard to automatic processing of persona! data. Strasbourg, 28 January, 1981. European Treaty Series No. 108. vagy Directive 95/46/EC ofthe European Parliament and ofthe Council on the protection of individuals with regard to the processing of persona! data and on thefree movement ofsuch data. Official Journal ofthe European Communities No. L 281/31, 23.11.1995. Az egész kérdéskör összefoglalóját adja SZÉKELY IVÁN: Adatvédelem és nyilvánosság című tanulmánya. Vö. www.hte.hu/ob/

l.pdf 10