Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Körmendy Lajos: A levéltárak filozófia- és funkcióváltozásai 20. és 21. század fordulóján / 4–13. o.

Médiakultúra A levéltárakat jelentősen befolyásolta a médiakultúra. Megfelelő témaválasztással az előbb említett népszerű kiadványok, honlapok és rendezvények révén széleskörű érdeklődésre tarthatnak számot. A legjobb módszer annak tűnik, ha valamely, az érdeklődés középpontjában álló témát választ ki a levéltár (marketing). Jó példa erre az az eset, amikor a Public Record Office 1998-ban — meglovagolva a hasonló című hollywoodi film népszerűségét — kiadta a Titanic c. dokumentum-válogatását.

17 Avagy amidőn a budapesti Nyílt Társadalom Archívuma kiállítást rendezett Papparazzik címen Diana walesi hercegnő 1997-es halálos balesetét követően. A népszerű témák prezentálása a trendet követi, azaz stílusuk színes és közvetlen, bőven alkalmaznak effektusokat és képeket, amelyek mind a figyelemfelkeltést szolgálják. Gyorsuló idő és információ-központúság Közismert, hogy az informatika teljeskörűen átfogja a levéltárak tevékenységét. Használják az ügyvitelben, a levéltárigazgatásban, a nyilvántartásokban, az iratgyarapodásban (elektronikus iratok), az iratok adatainak feldolgozásában (adatbázisok), a kommunikációban (internet, CD-k stb.). A levéltárak legfontosabb kommunikációs eszközévé mára az internet vált, és elképzelhető, hogy a jövőben a legfontosabb szakmai eszköz is ez lesz, mert az elkülönített adatállományok egyre nagyobb része kerül fel a hálóra és így egyre nagyobb körű szakmai rendszerek alakulnak ki. Sok levéltárban vette kezdetét retrospektív feldolgozási munka, azaz meglévő kiadványok, segédletek adatait táplálják be új informatikai rendszerekbe. Ennek a trendnek a legjobb példája az EncodedArchivál Description, amely új szabvánnyá vált, és amelyet kimondottan ilyen feladatokra fejlesztettek ki.

18 Az elektronikus iratok megjelenésével jelentősen lerövidül a levéltárba adás határideje. A hagyományos iratok esetében általános 15-20 év immáron nem tartható, mert addigra az elektronikus iratok számítógépes környezete annyira megváltozik, hogy az iratok egyáltalán nem vagy csak alig olvashatók. Lényegesen átalakult az iratképző és a levéltáros kapcsolata is. Körülbelül a 20. század közepéig a levéltárosok meglehetősen passzív szerepet játszottak, hiszen jobbára csupán átvették a szervektől érkező iratokat.

19 Az iratmennyiség robbanásszerű növekedése később arra kényszerítette a szakmát, hogy immáron az iratok születésénél „bábáskodjék". A levéltárosok kötelesek ellenőrizni a szervek iratkezelését, így csökkentve a levéltárba kerülő iratok mennyiségét, s javítva azok minőségét. Az elektronikus korszakban ez már nem elégséges, hiszen már a rendszer tervezésekor, tehát jóval az elektronikus iratok létrejötte előtt eldől, hogy azok milyen struktúrával, attribútumokkal és meta17 Titanic: Report and Transcripts of Evidence submitted to the British Commission ofEnquiry intő the loss of the SS Titanic. Document Pack. London, 1998. 18 EAD, Id. http:fwww.loc.gov/ead/ 19 Ezt a szemleletet jól tükrözi az angol HILARY JENKINSON sokáig széles körben osztott elmélete, mely szerint az iratok történeti értéke az adminisztratív értektől függ, tehát amit a szervek értékesnek vagy értéktelennek tartanak, azt a levéltárosnak respektálnia kell. SIR HILARY JENKINSON: A Manuál of Archivál Administration London 1937. 11