Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 2. szám - A 250 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖSZÖNTÉSE - Körmendy Lajos: A levéltárak filozófia- és funkcióváltozásai 20. és 21. század fordulóján / 4–13. o.

mára akadályt jelentettek az országhatárok, így a '90-es években ismét egy új fogalommal ismerkedtünk meg: globalizáció. Véleményem szerint az Európai Gazdasági Közösség/Európai Unió egyre átfogóbb integrációját elsősorban a globalizáció kényszerítette ki, ugyanis a politikusok mintegy két évtizede felismerték: régiónknak csak így van esélye, hogy mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben fölvegye a versenyt ÉszakAmerikával és a Távol-Kelettel. A globalizált világban minden felgyorsult, a reagálási idő drámaian lecsökkent és alapvető dolgok értékelődtek át. Legfőbb gazdasági értékké az információ vált, annak megfelelő áramlását pedig az informatika biztosítja. Az informatika behatolt a társadalom és a gazdaság minden zugába, s átalakította azt. A fejlett társadalmakban az informatika a mindennapi kultúra részévé vált. Ezt a folyamatot nevezzük informatikai forradalomnak (a '80-as évek elejétől napjainkig), amely egyszerre volt ösztönzője és eredménye a globalizációnak. Egyéb gazdasági és társadalmi értékek A piaci szemlélet figyelemre méltó változást eredményezett a gazdasági szereplők értékrendjében. Míg korábban a termékfejlesztés és a termelékenység volt a legfőbb érték, az új körülények között egyre fontosabbá váltak a gazdasági tevékenység más, korábban járulékosnak tekintett tényezői. Már korántsem biztos, hogy az a termék vagy szolgáltatás győz a piacon, amelyik a legfejlettebb, hanem lehet, hogy az, amelyiknek a marketing háttere (piacfelmérés, reklámok stb.) a legjobb. A reklám drámai felértékelődése alapvetően befolyásolta a média szerepét a társadalomban. Mindazonáltal igazságtalan lenne azt állítani, hogy ez volt az egyetlen ok. Amit ma médiának nevezünk, ez a társadalmi jelenség a '60-'70-es években alakult ki ÉszakAmerikában, majd később meghódította Nyugat-Európát is. A tömegeknek szánt információ és szórakoztatás elsődleges eszköze lett a média, különösen a televízió. Mivel a média is erősen piacfüggővé vált, a minél több néző-olvasó-hallgató vonzása érdekében általánossá vált az erkölcsi normák áthágása és a színvonal drámai csökkenése. Röviden: a média rossz értelmű popularizálódásának lehetünk tanúi. Manapság ide is elért az informatikai forradalom és az internet vált a másik meghatározó információ-közvetítő médiummá. A fejlett nyugati világban a polgárok részesévé váltak a (majdnem teljes) szabadságnak, ám ezzel együtt a magánynak is, hiszen a korábban jól működő közösségek, mint pl. a család, felbomlottak. Az emberek azonban nem érzik jól magukat az új helyzetben és keresik a (virtuális) kapcsolatot az elveszett közösségekkel — például a családkutatás útján. Ez tulajdonképpen egy elidegenedést követő identitáskeresés. Röviden összefoglalva a fentiekben elmondottakat: az elmúlt hatvan évben a szabadság és az egyenőség eszméire épülő demokrácia — mely eszmék végső soron kiterjedt individualizmust eredményeztek — soha nem látott mértékben teljesedett ki. A gazdaságban ugyanezen folyamatot a szabad piac—szabad verseny fémjelezte, amelynek alapvető követelménye az átláthatóság volt, eredménye pedig a globalizáció. Az információ-központúnak nevezett társadalomban kiemelt szerepet kapott a média, az egész folyamatot pedig növekvő elidegenedés kísérte. 8