Levéltári Szemle, 55. (2005)
Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Hírek - Szabó Csaba: Das Zwischenarchiv: az átmeneti levéltár / 90–92. o.
DAS ZWISCHENARCHIV — AZ ÁTMENETI LEVÉLTÁR A Magyar Országos Levéltár és a Bundesarchiv közötti együttműködés alapján Szabó Csaba főigazgató-helyettes, Majtényi György főosztályvezető és Mikó Zsuzsanna főosztályvezető 2005. november /4-től négy napig Berlinben tanulmányozták a német átmeneti levéltárak felépítését és működését. Szakmai tapasztalataikat a Levéltári Közlemények 2006. évi 2. számában részletes tanulmányban tárják majd az érdeklődők elé. A Levéltári Szemle egy rövidebb közleménnyel hívja fel a szakma figyelmét a Magyarországon csak bizonyos „átmenetben" létező átmeneti levéltárakkal kapcsolatban a német Zwischenarchiv-koncepcióra. * * * A Német Szövetségi Köztársaságban az '50-es években merült fel első alkalommal egy „Zwischenarchiv" felállításának gondolata Bonn közelében. Alapvetően két okra vezethető vissza az igény: • Elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a minisztériumok és a legfőbb szövetségi hivatalok megszabaduljanak az állandóan növekvő, már a hivatali ügymenet és a kézi irattár számára sem szükséges lezárt ügyirataiktól. Mindezt úgy kellett megoldani, hogy a kézi- és a régi irattár is működőképes maradjon, sőt szükség szerint mégis bármikor hozzá lehessen férni a már ad acta tett ügyiratokhoz. • A Bundesarchivnak is elemi érdeke fűződött a szövetségi minisztériumok és hivatalok által tömeges méretekben képzett iratok gyors feldolgozásához. Különösen az idő és a személyi tényezők hatottak abba az irányba, hogy a kevés levéltáros szakembernek ne kelljen a számos minisztériumot és hivatalt időről-időre. némelyiket akár több alkalommal is felkeresni, az iratokat arra többnyire alkalmatlan helyszíneken aktáról aktára átnézni és különböző nyomásoknak engedve (pl. az iratok állapota, lejárt őrzési idők stb.) esetleg téves iratértékelés alapján nem maradandó értékű iratot a levéltárnak átvenni. Mindkét fél, a szövetségi államigazgatás és a szövetségi levéltár is egyaránt érdekelt volt egy „szabályozott folyamat" kidolgozásában, amelynek során a minisztériumok és hivatalok számára már csak alkalmanként szükséges iratanyag optimális elhelyezése és szakszerű kezelése megoldódna. Ezzel a célkitűzéssel jött létre 1965. február 7-jén Bad Godesbergben az első Zwischenarchiv, amely hamarosan átköltözött egy kimondottan (átmeneti)levéltári célra épített raktárba. A működését 1971. április l-jén Hangelar/St. Augustinban ténylegesen megkezdő levéltári forma az első szakszerű Zwischenarchiv. A 43 000 ifm kapacitással rendelkező átmeneti levéltár évtizedekig eredményesen megfelelt a szövetségi igazgatás elvárásainak. A két Németország újraegyesítése, majd a szövetségi kormányzat és a Bundesarchiv részleges Berlinbe költözése új helyzetet, új kihívást teremtett. A korábbi Kelet-Berlin közelében, az egykori NDK államvédelmi szerveinek lehallgató központját kapta meg a szövetségi levéltár a berlini székhelyű minisztériumok és legfelsőbb állami hivatalok iratainak átmeneti elhelyezésére. Dahlwitz-Hoppegartenben 1997 októberében 90