Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Horváth Zita–Turbuly Éva: A muraközi uradalom 17–18. századi gazdaság- és társadalomtörténetének forrásai: kutatási beszámoló / 71–79. o.

urbáriumának,

10 valamint az 1720. évi regnicoláris összeírásnak az adatait is. A Monumenta Zrínyiana latin nyelvű forrásokat közöl, jegyzetei is latin nyelvűek. A bevezetők németül íródtak. N. Kiss István további két muraközi témájú tanulmányt publikált: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek muraközi uradalmában, valamint A muraközi uradalom mezővárosai címmel. A Monumenta Zrínyiana eredményeit felhasználva célunk a Muraközre vonatkozó forrásbázis jelentős bővítése, az új források adatainak felhasználása és beépítése a bevezető tanulmányokba. Reményeink szerint munkánk hozzájárulhat az említett kötetek jobb megismeréséhez is. Korlátozott elérhetőségük és az idegen nyelvű publikálás miatt ugyanis a kívánatosnál kevesebben ismerik azokat. A forrásbázist időben, nyelvben és a forráshelyekre vonatkozóan is jelentősen bővítjük. A 18. sz. végéig közlünk latin, német és magyar nyelvű forrásokat. A forráshelyeket beszámolónk utolsó részében adjuk meg. Ugyancsak értékes forrásokat közölt a Zrínyi-javakra, köztük a Muraközre vonatkozóan Rajka Modric &1. 1672-1673. évekből, bevezető tanulmánya azonban kevésbé alapos. Legfőbb hiányossága, hogy nem adta meg a források levéltári jelzetét.

12 A Monumenta Zrínyiana szerzői Modric több forrását beazonosították és publikálták. Feltétlenül meg kell említenünk Zrínyi Károly Csáktornyáról szóló monográfiáját, amely tulajdonképpen az egyetlen, témánkra vonatkozó önálló feldolgozás.

13 Munkánk során nagy segítséget jelentett, hogy támaszkodhattunk a Maksay Ferenc, valamint a Felhő Ibolya szerkesztette kötet adataira, utóbbi vonatkozó történeti fejezetét Búzási János írta.

14 Az általunk megjelentetni kívánt kötet a muraközi uradalom történetének mintegy másfél évszázadát kívánja a források tükrében bemutatni, a Zrínyi- és Althan-éra mellett az 1670-1720 közötti meglehetősen hányatott időszakot is beleértve. A vonatkozó iratok nagy mennyisége okán, illetve mert több fontos forrás már megjelent, válogatott közlésben gondolkodunk. Szakirodalmi előzmények A földesúr birtokainak igazgatási és gazdálkodási egysége, az uradalom, már a 1315. századra kialakult Magyarországon, jelezve a földesúri tulajdon megszilárdulását és folyamatos terjeszkedését. Ez a folyamat a jogilag egységes jobbágyosztály kialakulásával járt együtt.

15 1848-ban felszabadították a jobbágyságot, de a földesúri üzem 1945-ig létezett, ezért a paraszti és nemesi társadalom kutatása elképzelhetetlen az uradalmak történetének, az igazgatásuk során keletkezett iratoknak a vizsgálata nélkül. ' Magyar Országos Levéltár (= MOL) Neoregestrata Acta. 1445/7. " N. Kiss ISTVÁN: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek Muraközi uradalmában 1638-1721. Hadtörténeti Közlemények, 30. (1983) 3. sz. 339-355., valamint UŐ: A Muraközi uradalom mezővárosai. Mezőváros-kisváros. A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája 1990. június 23-25. Szerk. MlKÓ ZSUZSANNA. Debrecen, 1995. (Rendi társadalom — polgári társadalom, 4.) 71-74. Monumenta Historica Familiarum Zrinski et Frankopan. Vol. I. Conscriptiones et aestimationes bonorum (1672-1673). Digessit, praefatione et indice instruxit: MODRIC, RAJRA. Zagreb, 1974. 13 ZRÍNYI KÁROLY: Csáktornya monográfiája. Csáktornya, 1905. MAKSAY F.: Í. m., illetve Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. köt. Dunántúl. Szerk.: FELHŐ IBOLYA. Bp., 1970. 13 L. erről: BOLLA ILONA: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Bp., 1998. 73