Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Szirácsik Éva: Beszámoló a 2005. évi besztercebányai "nogradica" kutatás eredményeiről / 67–70. o.

számára értékes források. Pl. fennmaradt Bajthay István négy levele, amelyeket Koháry Istvánnak írt 1711-1713 között. Bajthay amellett, hogy Koháry István provizora volt, a vármegye táblabírajának tisztét is ellátta.

10 A levelek nem csupán a divényi birtok működésére, hanem Nógrád és a szomszédos vármegyék, és gyakorlatilag az ország Rákócziszabadságharc utáni állapotának feltárása szempontjából is értékes adatokat közölnek. A Koháry család levéltárában a füleki uradalom anyagától elkülönítve találhatjuk meg az 1725., 1727-1731. évkörű és egyértelműen Koháry kezelésben lévő divényi uradalom, pénz- és természetbeni bevételekre és kiadásokra vonatkozó számadásait. Az uradalom települései ekkor (Balassa)Gyarmat, Alsóprébely, Nagykürtös, Kissztracin, Felső- és Alsóesztergály, Brezova, Nagyiám, Turopolya, Lest, Szklabonya, Zahora, Zsély, Óvár, Bussa, Csitár, Varbó, Trás, Újfalu voltak, míg a puszták közül Illési, Szalatnya, Kapronicza, Gárdony, Keresztúr, Patvarc, Kispatak, Draj, illetve a kékkői gesztenyés tartozott az uradalomhoz.

11 Koháry István 1731-ben bekövetkezett halálát követően a füleki uradalomtól külön kezelt divényi uradalom a Zichy családé lett. A Zichy családnak a MOL-ban őrzött irataiból sem derül ki, hogy 1730 és 1734 között pontosan mikor és milyen formában került a Zichyekhez a Koháryak kezében lévő, 1716-ban összeírt divényi uradalom.

12 Maga Koháry István Pongrácz Lászlót a „zsélyi jószág gondviselőjének" nevezte.

13 Koháry István halálának évében a divényi uradalom számadását már Koháry Andrásnak küldték el, aki Pongráczot a „divényi jószágom gondviselőjének" titulálta.

14 Ugyanebben az esztendőben a divényi uradalomról és a Bosnyák-birtokrészről közös számadás készült.

15 Koháry István és Koháry András divényi birtoka azonban már nem volt azonos, az utóbbié az önállóan kezelt divényi uradalom településeit nem tartalmazta. A későbbi szám1(1 SA v BB, L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá, Ústredná správa majetkov rodov Koháry-Coburg, 1-2. d.; NAGY IVÁN: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest. 1857. 92. " „Rationes Ladislai Pongrácz Anni 1725, Rationes provisorales Bonorum Zseliensium ad Domínium Dévin pertinentium"; ..Rationes Ladislai Pongrácz Anni 1727, Rationes provisorales Bonorum Ziliensium ad Domínium Divin pertinentium"; „Rationes Ladislai Pongrácz Anni 1728, Rationes provisorales Bonorum Ziliensium ad Domínium Divin pertinentium"; „Rationes Ladislai Pongrácz Anni 1729, Rationes provisorales Bonorum Ziliensium ad Domínium Divin pertinentium"; „Anni 1730, Rationes Ladislai Pongrácz die 21. january anno suprascripto Suae Excellentia humillime prasentatae, Provisoris Bonorum Ziliensium ad Domínium Divin pertinentium"; „Rationes intuitu Proventium Dominy Divínienses, et annexorum Pagorum Bosnyakianorum 1731."; „Difftcultates ad Rationes Domini Ladislaj Pongrácz Dominy Diviniensis et annexorum Bonorum Provisoris et qvidem pro anno 1731 (per Paulum Alexium Vásony)"; „Extractus Urbarialis Dominy Diviniensis et adnexorum Pagorum, ac Praediorum Bosnyakianorum 1731"(§AvBB, L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá, Panstvo Divin) 12 A korszakban éppen az 1731., 1732. és 1733. évi számadások és egyéb vonatkozó iratok hiányoznak. (SziRÁCSIK ÉVA; A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében [I687-J787J. Salgótarján. 2005. 14.) 13 Koháry István levele Pongrácz Lászlónak a „zsélyi jószág gondviselőjének" (Csábrág, 1725. június 13.) §A v BB, L. RODY A PANSTVÁ. II. Panstvá, Panstvo Koháry-Coburg vo Filakove, Rationes provisionales (1725) 14 Koháry András levele Pongrácz Lászlónak, „divényi jószágom gondviselőjének" (Szentantal, 1731. július 9.) SA v BB, L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá, Panstvo Koháry-Coburg vo Filakove, Rationes provisionales (1731) " Rationes intuitu Proventium Dominy Divínienses, et annexorum Pagorum Bosnyakianorum 1731. §A v BB. L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove, Rationes provisionales (1731) 69