Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Szirácsik Éva: Beszámoló a 2005. évi besztercebányai "nogradica" kutatás eredményeiről / 67–70. o.

adásokban már csak a fúleki uradalomhoz sorolt egykori Balassa-féle települések kerültek, s a sági jószághoz tartozó falvakként szerepeltek. 6 A füleki uradalom a 19. sz. első harmadában a Coburgoké lett. 1816-ban Koháry Ferenc lánya, Mária Antónia Gabriella nőül ment Coburg Ferdinánd Györgyhöz. Koháry Ferenc halála után az 1827-ben honfiúsított Coburg Józsiás beiktatása 1830-1832 folyamán zajlott le.

17 Az uradalomhoz Fülek, Nagydaróc, Perse, Galsa, Litke, Karancsapátfalva, Balogfalva, Guszona, Sávoly, Csákányháza, Fülekkovácsi, Bolgárom, Ipolynyitra, Fülekkovácsi, Magyarhegymeg, Sid települések tartoztak, puszták közül pedig Bozitha, Keresztúr és Gálámba. Jól látszik tehát, hogy a 19. századra az egykori Balassa-birtokból csak Litke, Karancsapátfalva, Balogfalva, Sávoly, Bolgárom települések maradtak a Koháry család füleki uradalmában, de a Koháryak a 18. sz. első harmadát követően a „divényi uradalom" nevet nem használták még az egykori Balassa-birtokhoz tartozó települések esetében sem. A feltárás tehát felemás eredményt hozott. A divényi uradalom keresett 1920. századi iratai nem kerültek elő az iratok rendezetlensége miatt.

18 A két említett fondjegyzékben szereplő — 1969-ben a Zichy, 2000-ben a Koháry-Coburg családhoz sorolt — divényi uradalom iratai a raktári jegyzékben nem találhatóak, ezért a raktárból történő kihozataluk — minden jóindulat ellenére is — nehézséget okozott. Amennyiben ezek előkerülnének, akkor azok minden bizonnyal a Zichy család levéltárához tartoznának, amit két okkal is magyarázhatunk. Egyfelől a Koháry birtokok esetében csak a 18. században különítették el a füleki uradalomtól a divényi birtokrészt. Másfelől a Zichy családnak a MOL-ban őrzött iratai közül is éppen az 1877-1944 között keletkezettek hiányoznak.

19 Besztercebányán némi kutatás eredményeként megtalálhatóak ellenben a Koháryak önállóan kezelt divényi uradalmának 1725-1731 között készült számadásai, amelyek csak a füleki uradalom és a Koháry-Coburg család uradalmaira vonatkozó, magyar és szlovák levéltárakban található vegyes iratokkal kiegészítve használhatóak. A besztercebányai levéltárban az iratok rendezését egyelőre nem tervezik, ami részben létszámproblémákkal, részben pedig nyelvi nehézségekkel áll összefüggésben, hiszen a vonatkozó iratok magyar, latin, olykor német nyelvűek. Mindez két megoldásra szoruló kérdésre hívja föl a figyelmet. Egyrészt szükséges volna intézményesült formában a magyar és szlovák levéltári-levéltáros kapcsolatokat kiépíteni, szorosabbra vonni a rendezés terén is. Másrészt a magyar és szlovák levéltárakban széttagolt, ám egységet képező levéltárak „virtuális fondjainak" kialakítása is mindenképpen segítené a kutatókat éppúgy, mint a hazai levéltári állomány további bővítése a külföldön lévő iratok másolataival. 16 NML, Mikrofilmtár BB. 1156. tek. 17 BOROVSZKY S.: i. m. 593. 18 §A v BB, L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá, Panstvo Koháry-Coburg v Divíne, (1815) 1877-1944, 2,88 bm. 19 A Magyar Országos Levéltárban a Zichy család iratai közül hiányzik a divényi uradalomra vonatkozó 20. századi iratanyag, és csak néhány 1877-1890. évkörü irat található. (BAKÁCS ISTVÁN: A Zichy család levéltára. Bp., 1963.) 70