Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - Horváth J. András: Kutatók és kutatások Budapest Főváros Levéltárában 2003-ban / 25–40. o.

művelök — akár szellemi, akár anyagi, akár tudományos, köz- avagy magánérdek érvényesítésének vágya hajtja őket — az elnyomó rendszerekben elszenvedett egyéni és közösségi sérelmek feltárását, és kimondva vagy kimondatlanul a morális avagy anyagi természetű kárpótlás előmozdítását, az abban való közreműködést tekintik tevékenységük céljának. Az ezt művelők historiográfiai értelemben is jóvátételt hajtanak végre, hiszen a legtöbb esetben nem is titkolt törekvésük a korábbi pártállami idők sok esetben egyoldalú, hivatalos jellegű történettudományának a kiigazítása. Az iratanyag-használat ebből eredően főként a politikai jellegű iratokat, a közigazgatási fondok mellett a jogszolgáltatási és a pártanyagot érinti. A harmadik legszámottevőbb kutatói csoportot a BFL-ben is a családtörténeti kutatásokat végzők alkotják. A dolog természeténél fogva a kutatások csaknem teljes mértékben magánérdekűek. Egyedi családtörténeti adat feltárása, vagy — főként megbízások esetében — családfa-rekonstrukció a kutatási cél. A családtörténeti kutatást személyesen végzők többnyire érzelmileg is az átlagnál jobban motiváltak. E kutatások lélektani hátterét az önazonosság-tudat megerősítési igénye adja a történeti dimenzió hozzárendelése révén. Az anyakönyvek lapjait pörgetök voltaképpen fogódzókat keresnek korunk szétesettsége és értékbizonytalansága ellen. A levéltár — mint speciális lakossági szolgáltató — a társadalmi mentálhigiéné karbantartási feladatainak egy szűkebb területét is ellátja. A családkutatásoknak kisebbik része ugyanakkor gyakorlati indítékú. Ez utóbbi esetekben valamely anyagi előny megszerzése, az azzal kapcsolatos jogi garancia biztosítása a cél. Ez is kiderül a kutatási nyilvántartásokból. A családtörténet/személyes történet bizonyos expanziójára utal, hogy ezek a kutatások egyre kevésbé rekednek meg az anyakönyvek tanulmányozásánál. Hiszen 2003-ban csupán száz kérőlap szólt az anyakönyvi másodpéldányok tanulmányozásáról, ám további családtörténeti kutatásokra került sor jogszolgáltatási és közigazgatási fondok igénybevételével is. E körülmény folytán is nyilvánvaló, hogy a kutatókban — a kutatás tárgyától szinte függetlenül — egyre elevenebb a törekvés az adott egyénnel kapcsolatba hozható szűkebb és tágabb társadalmi, jogi és fizikális környezet feltárására, rögzítésére. A megállapítás érvényes a személyes motivációt csak korlátozottan tartalmazó életrajzi adatgyűjtés érdekében folytatott levéltári kutatásokra is. A személyes jellegű adatok gyűjtésének kutatástechnikai nehézségeit véve figyelembe nem nevezhető éppen jelentéktelennek a negyedik legfrekventáltabb kutatási ágazatot képező biográfiai kutatások aránya sem. Biográfiai kutatások kérőlapszám-arányai 1 8 1 4 2 25 ^^^^^4 • Egyház • Iparos, kereskedő o Jogász O Katona • Magánszemély • Művész • Politikus D Sportold • Tudós, tanár A politikatörténeti irányultság ezen területén ugyan meghatározó, ennél azonban sokkal fontosabb körülmény, hogy biográfiai kutatások többféle iratcsoportra vonatkozóan is 34