Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

Kreisky külügyminiszter, illetve a külügyminisztériumi hivatalnokok tüntető távolmaradásukkal nemtetszésüket fejezték ki az osztrák-magyar vagyonjogi tárgyalások

19 eredménytelensége és stagnálása miatt. Egy ilyen kulturális esemény nem befolyásolhatja, így nem is befolyásolta tartósan a két ország diplomáciai kapcsolatát, csak a nézeteltérések, ellentétek mérsékelt demonstrálására volt alkalmas. A művelődésügyi minisztérium lépése is alátámasztotta az „ellentétek" átmeneti jellegét. A CH megnyitására Bognár József, a KKI elnöke Ausztriába érkezett. Amikor Sebes követ Drimmel művelődésügyi minisztert az ünnepélyes megnyitóra meghívta, megkérte őt, hogy fogadja udvariassági látogatásra Bognárt. Drimmel miniszter csak a meghívásra reagált, és Bognár látogatásáról említést sem tett. A telefonon történt egyeztetést követően azonban az osztrák oktatási miniszter fogadta a KKI elnökét. Drimmel miniszter az új kultúr(kül)politikájával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ Egyik fél sem törekszik arra, és nem gondolja azt, hogy a másik felet megnyerje a saját ideológiájának, hanem arról van szó, hogy megismertessék és megértessék a saját kulturális eredményeiket, kapcsolatokat hozzanak létre, tudósok, művészek és kulturális intézmények között."

20 A megnyitó körüli félreértésekkel összefüggésben szóbeli jegyzékváltásra került sor az osztrák külügyminisztérium és a magyar követség között. 1963. október 3-án a bécsi magyar követség szóbeli jegyzék formájában bejelentette, hogy a két világháború között alapított Collegium Hungaricum újra megkezdi működését. Erre válaszul október 23-án az osztrák külügyminisztérium a következőket közölte: tudomásul veszi a Collegium Hungaricum működésének újraindítását és annak bejelentési módját. Ebből kiindulva azonban az osztrák külügyminisztérium „feltételezi, hogy Ausztria számára is minden időben nyitva áll annak lehetősége, hogy egy előzetes írásos bejelentés alapján, Budapesten felállítson egy intézetet, amelynek feladata a két ország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítése".

21 A megnyitó ünnepség A Collegium Hungaricum új épületének felavatására a bécsi magyar követség és a Collegium Hungaricum közös rendezvényeként, 1963. november 12-én ünnepélyes keretek között került sor. A megnyitón megközelítőleg négyszáz meghívott vett részt, javarészt Bécs tudományos, kulturális és társadalmi életének prominens képviselői, illetőleg Ausztria egyéb tartományainak meghatározó személyiségei. Többek között az Osztrák Tudományos Akadémia főtitkára, számos akadémiai tag, egyetemek, főiskolák rektorai, dékánjai és tanárai, különböző kulturális és művészeti intézmények elnökei, főtitkárai, művészek, írók, a rádió és a sajtó képviselői, magas rangú miniszteriális főtisztviselők, továbbá az osztrák gazdasági élet bizonyos meghatározó személyiségei jelentek meg az ünnepségen. A diplomáciai testület részéről jelen voltak a szocialista országok követein kívül az egyiptomi és a finn nagykövetek és az iraki ügyvivő. A hivatalos osztrák tarto19 Erről I.: Iratok Magyarország és Ausztria, i. m. 60. sz. 239-241. 20 MOL XIX-J-l-j-Ausztria-XIV-131-00475/1963 37. d. 21 MOL XlX-J-1-j-Ausztria-XIV-131-00475/1963 37. d. Az Osztrák Kulturális Intézet felállítására azonban csak 1977-ben került sor, miután 1977. november 13-án a két ország aláírta a kulturális egyezményt 31