Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

mányi politikai életet a linzi kormány reprezentálta, míg a burgenlandi kormányt senki sem képviselte a megnyitón. Kreisky külügyminiszter tiltó rendelkezése az SPÖ egyéb vonalain és éreztette hatását, a bécsi polgármester képviselőjeként csak egy városi tanácsos jelent meg a rendezvényen. Az ünnepséget közel egyórás, a modern magyar zenét reprezentáló hangverseny zárta le, majd fogadás követte. Sebes követ a megnyitóról írt beszámolójában a jelenlévőkről a következőket írta: „A vendégek azt az osztrák tudományos és kulturális réteget képviselték, amely felé a Collegium Hungaricum tevékenységének irányulnia kell. A megjelentek úgy a rendezvényről, mint az új épületről nagy elismeréssel nyilatkoztak." A megnyitón Meisel János, a CH igazgatója üdvözölte elsőnek a vendégeket, ezt követően egy rövid ismertetést adott a Collegium Hungaricum múltjáról, illetve annak jövőbeli feladatairól. „A magyar kormány, amelynek külpolitikáját a békés egymás mellett élés eszméje határozza meg, abban látja feladatai egyikét, hogy más országokkal, különös tekintettel a szomszédos országokra, a kulturális kapcsolatait egyre jobban elmélyítse. Ennek a célnak az érdekében került sor a régi épület eladására, hogy ezáltal az összes időszerű kívánalomnak megfeleljen, illetve, hogy a Collegium Hungaricum munkájának újabb lendületet biztosítson."

23 A CH igazgatójának beszédét Bognár József, a KKI elnökének beszéde követte, ami után az oktatási minisztérium részéről Alfréd Weikert miniszteri tanácsos szólalt fel. Végezetül Sebes követ az osztrák-magyar kulturális kapcsolatok és a Collegium Hungaricum újraindításának perspektívájával foglalkozó beszédével adta át rendeltetésének az új épületet. „A Collegium Hungaricum évtizedes szakadatlan működése — amely most ebben az új épületben újra megindul — is bizonyítéka annak, hogy a kulturális együttműködés országaink között nem csak tiszteletreméltó múltra tekinthet vissza, hanem ma is eleven és erős. [...] Örömmel állapíthatom meg, hogy országaink közötti kapcsolatok mind szélesebbé válnak és a jó szomszédság útjában álló akadályokat, közös erőfeszítéssel és jóakarattal mindinkább elhárítjuk. Hiszen a társadalmi rendszer változhat, de a szomszédság, uz egymás mellet élés marad."

24 Sebes a megnyíló értékelésekor a politikai és diplomáciai helyzet alakulásáról a következőket jelentette: „A Collegium Hungaricum újraindítása szempontjából az osztrák külügyminisztérium magatartása nem volt döntő jelentőségű. Számunkra kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a Collegium Hungaricum tevékenységéhez az oktatási minisztérium megnyerésére van szükség, miután Ausztriában a kulturális és tudományos élet irányítása az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozik, amely az osztrák néppárt vonalán van. Az osztrák szociáldemokrata párt a külügyminisztériumon keresztül hosszú idő óta eredménytelen harcot folytat a tudományos és kulturális területeken való nagyobb befolyásért".

2 Közű Iratok Magyarország és Ausztria, i. m. 63. sz. 253-255. 23 MOL XlX-J-l-j-Áiisztria-XIV-131-00175/1963 37. d. 24 MOL XIX-J-H-Ausztria-XIV-m-00475/1%3 37. d. 2> Közli íratok Magyarország és AUSZJÍÜ, i. ni. 63. sz. 253-255. 32