Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

Itt a kétpólusú világrend játékszabályaihoz alkalmazkodni kénytelen, ellenkező táborhoz tartozó országok közötti kulturális kapcsolatokban megnyilvánuló, a politikai közeledést és eltávolodást tükröző aktusról beszélhetünk, az ideológiai közeledés mindenfajta megnyilvánulása nélkül. A második világháborút követő évtizedben a magyar és osztrák kapcsolatokat markáns elhidegülés jellemezte, melyet az 1950-es évek közepén egy lassan meginduló közeledés enyhített. Az 1956-os magyar forradalmat követően a két ország viszonya újra megromlott és mélypontra zuhant. Az 1960-as évek elején ezt ismételten egy lassú „felmelegedés" követte, majd az enyhülés jeleként 1964-ben sikerült lezárni a közeledést lassító, a világháború óta húzódó vagyonjogi tárgyalásokat is. Ugyanebben az évben a diplomáciai képviseleteket kölcsönösen nagyköveti rangra emelték.

10 A Kádár-kormány külpolitikai elismeréséhez vezető úton, illetve az osztrák-magyar kapcsolatok javulásában az új bécsi Collegium Hungaricum megnyitása és új tartalommal való megtöltése fontos állomásnak bizonyult. így nem meglepő, hogy az intézet megnyitását egyes magyar és osztrák minisztériumok közötti hatásköri, diplomáciai versengések övezték. Magyarországon a külügyminisztérium és a művelődésügyi minisztérium között a véleménycserék tárgya a CH felett gyakorolt „fennhatóság" kérdése volt. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a Kulturális Kapcsolatok Intézete (KKI), egy szovjet mintára létrehozott közbeékelt szerv, hatáskört és jogokat követelt magának a kulturális külpolitika terén. Az ellentét többek között az CH vezetőinek kijelölésében öltött testet." A Collegium Hungaricum megnyitásával összefüggő osztrák diplomáciai demonstráció részben a kultúr(kül)politikát meghatározó minisztériumok közötti ellentétek, részben a pártpolitikai és a személyi ellentétek lecsapódásai voltak. Másrészt a megnyitó előkészítése az osztrák fél számára lehetőséget adott, hogy kifejezze nemtetszését a két ország között még le nem zárt vagyonjogi tárgyalások alakulása miatt. Az osztrák koalíciós időszakra a szociáldemokrata párt minisztériumai és a néppárt minisztériumai, illetve a minisztériumokon belül a miniszterek és az államtitkárok, akik minden esetben az ellenkező párthoz tartoztak, között feszülő pártpolitikai ellenétek voltak meghatározók, anélkül, hogy ez a koalíció felbomlását eredményezte volna. Ez volt a helyzet a Collegium Hungaricum új épületének megnyitása kapcsán is. A bécsi magyar követség a koalíción belüli pártpolitikai ellentétek lecsapódását a CH új épületének megnyitása előtt öt nappal fokozottan érezte. 1963. november 7-én, egy arab képzőművészeti kiállítás megnyitóján Acs Erzsébet bécsi követségi tanácsos megkérdezte Franz Helmut Leitner nagykövetet, az osztrák külügyminisztérium kulturális osztályának vezetőjét, hogy megkapta-e a Collegium Hungaricum megnyitására szóló meghívót. „Leitner kis gondolkodás után azt válaszolta, hogy a Külügyminiszter ^utasítására tőlük a megnyitáson senki sem lesz jelen."

13 Erről GECSÉNYI LAJOS-VIDA ISTVÁN: A világ két oldalán. Osztrák-magyar kapcsolatok 1945-1956. Európai Szemle, 16. (2005) 1. sz. 113-127. és GECSÉNYI LAJOS: Magyar-osztrák kapcsolatok (19561964) Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok. Szerk.: SlPOS BALÁZS és ZEIDLER MIKLÓS közreműködésével PRITZ PÁL. Bp., 2002. 147-154. '' MÁDL ANTAL: Volt egyszer egy testörpalotánk. Vázlat a bécsi Collegium Hungaricumról. Új Horizont, 22. (1994)4-5. sz. 87. 12 Bruno Kreisky, SPÖ 13 MOL XJX-J-1-j-Ausztria-XIV-131-00475/1963 37. d. 29