Levéltári Szemle, 55. (2005)
Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.
Más szempontból viszont nem lenne célszerű a szervek előre nem látható szervezeti átalakításhoz kötni az illetékesség kérdését, mert a Magyar Államkincstár és jogelődei viszonylatával teljesen ellentétes átalakulási folyamatot is meg lehet figyelni a közigazgatási szerveknél, így pl. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) estében. Az APEH létrehozásáról a 14/1987. (V. 13.) MT rendelet intézkedett, majd a rendszerváltás után az 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet. A Korm. rendeletben foglaltak szerint az APEH a pénzügyminiszter irányítása alatt álló önálló költségvetési szerv, amely feladatát a jogi önállósággal nem rendelkező fővárosi, megyei adó- és ellenőrzési igazgatóságok útján látta el. A 2002. évi LXV. tv. újraszabályozta az APEH jogállását. A törvény kimondja, hogy az APEH a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó államigazgatási szerv. Az APEH területi szervei, az Oktatási Igazgatóság és az APEH-SZTADI jogi személyiséggel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek és a Központi Hivatal irányítása és felügyelete alatt állnak. Bár az APEH szervezete és jogállása az elmúlt évtizedben változott, mindvégig — országos hatáskörrel rendelkező központi hivatalként — a Magyar Országos Levéltár illetékességébe tartozott-tartozik, dekoncentrált szervei pedig — a szervezetben betöltött jogállástól függetlenül — a megyei (főváros) levéltárak illetékességébe. Hivataiszervezeti változások szempontjából érdekes példa az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A Hivatalt Kárpótlási Hivatal néven országos hatáskörű, önálló államigazgatási szervként a 18/1990. (VII. 27.) Korm. rendelettel hozta létre a kormány. A 101/1991. (VII. 27.) Korm. rendelet már a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok létrehozásáról intézkedett, amelyek feladatukat a hivatal irányításával látták el, de a kárpótlási törvényben meghatározott feladatukat önállóan gyakorolták, azaz dekoncentrált szervként. A 428/1998. (III. 6.) Korm. rendelet — a kárpótlási feladatok csökkenése miatt — az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt, valamint a megyei (fővárosi) hivatalokat megszüntette és általános jogutódként létrehozta a Központi Kárrendezési Irodát. Az Iroda központi hivatalnak minősülő központi költségvetési szerv, amely feladatait 13 területi kirendeltség útján látja el. Az országos hatáskörű szervből központi hivatal lett és zési jegyzökönyvek záradékolására is. A Magyar Országos Levéltár ez év júliusában értesítette a területi levéltárakat, hogy a selejtezésre előkészített illetményszámfejtési iratokat nem tartja maradandó értékűnek, az iratokból levéltári őrizetbe átvenni nem kíván és a selejtezési jegyzőkönyveket záradékolni fogja. A területi levéltáraknak címzett levelekben lehetőséget biztosított arra, hogy „egyes közszereplők személyi dossziéit" a korábban illetékes területi levéltár „gyűjtőkörben átvegye". Az egységesnek legkevésbé sem mondható iratértékelési gyakorlat eredményeképp egyes megyékben teljes körűen kiselejtezésre került az érintett iratanyag, míg másutt fpl. Zala és Veszprém megyékben) jelentős iratmennyiségek kerültek közlevéltári őrizetbe. Megjegyzendő, hogy a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM Rendelet hatályos 13. § (1) bekezdésben rögzített szövege szerint „ha valamely közlevéltár más levéltár illetékességi körébe tartozó fondot vagy annak részét képező irategyüttest őriz, köteles azt az őrzésre illetékes levéltár részére átadni", azaz Magyar Államkincstár selejtezési eljárása során területi levéltárba megőrzésre átvett iratokat a Magyar Országos Levéltár részére kellene — a jogszabályi előírás betartásával — átadni. Dr. Á. Varga László úr, Budapest Főváros levéltára főigazgatója az MTI-hez 2005. szeptember 3-án eljutatott állásfoglalásában — tanulmányomban is ismertetett álláspontját fenntartva — tiltakozott a selejtezési eljárás lefolytatása ellen, Dr. Gecsényi Lajos úr, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója állításait cáfolta és kiállt a selejtezés lefolytatása mellett. ( http://hvg.hu/itthon/20050903iratmegsemm.aspx ) 97