Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

csak akkor végezhetnék el, ha a selejtezési jegyzőkönyvek illetve iratjegyzékek alapján a területi levéltárak a maradandó értékűnek minősített felső- és középvezetők iratanyagát, mint „az érintett korszak meghatározó közszereplői életút-állomásait dokumentáló — más forrásból csak részlegesen megismerhető — adategyüttest" leválogathatnák és levéltári őrizetbe vehetnék. Az állásfoglalásban foglaltak szerint a selejtezésre előkészítés során készítendő iratjegyzéknek „tartalmaznia kell az alkalmazott nevét, születési idejét, foglalkozását/foglalkozásait, beosztását." Az állásfoglalás rögzíti, hogy „amennyiben a megfelelő jegyzék hiánya miatt a maradandó értékű iratanyag kiválogatását nem tudjuk elvégezni, a selejtezési jegyzőkönyv záradékolását megtagadjuk."

39 A Magyar Államkincstár az iratselejtezésre előkészítési munkálatok során a foglalkozásra, beosztásra utaló rovat felvételét nem írta elő a vállalkozókkal kötött szerződésben, ezt nem is tehette, hisz a nyilvános közbeszerzési eljárás 2003 késő őszén lezárult, a vállalkozókkal a szerződések 2003. december 10-én, az ÖLT állásfoglalás megszületése előtt megköttettek. Az ÖLT állásfoglalás nyomán a megyei (fővárosi) közlevéltárak részben egységes álláspontra helyezkedve a selejtezési jegyzökönyvek záradékolását nem végezték el. A Magyar Államkincstár a folyamat elején a megyei (fővárosi) közlevéltárak illetékességét nem vitatta, de minden alkalommal arra hivatkozott — véleményem szerint is joggal — hogy a selejtezhetőségi időket meghatározó irattári tervet a Magyar Országos Levéltár egyetértési jogának gyakorlásával adták ki. A Magyar Államkincstár álláspontjában 2004. év nyarán fordulat következett be, az Ltv. 17. § (1) bek.-ben foglaltakra hivatkozva a Magyar Államkincstár szervezete egészét — területi igazgatóságaival és azok jogelődeivel együtt — mint országos hatáskörű szervet a Magyar Országos Levéltár illetékességébe tartozónak tekintette. Itt érdemes visszatérni az országos hatáskörű szerv és a dekoncentrált szervek jogállásával kapcsolatban leírtakra. Egyértelmű, hogy hatályos levéltári jogszabályok alapján az országos hatáskörű szervek és jogelődeik levéltári anyagával kapcsolatos feladatok a Magyar Országos Levéltár illetékességébe tartoznak. Bár az Ltv. expressis verbis nem jelenti ki, de a dekoncentrált szervekkel kapcsolatos levéltári feladatokat a korábban kifejtettek alapján a területi (fővárosi) levéltárak látták és legtöbb esetben látják el ma is. A Magyar Államkincstár területi igazgatóságai közigazgatás-jogi szempontból akkor is dekoncentrált szerveknek tekintendők, ha jogi önállósággal nem is, de megyei (fővárosi) területi illetékességgel, valamint I. fokú hatósági jogkörrel rendelkeznek. Ha a Magyar Államkincstár, mint országos hatáskörű szerv — területi igazgatóságaival együtt — a Magyar Országos Levéltár illetékessége tartozó szerv, akkor a többi országos hatáskörű szerv, központi hivatal és dekoncentrált szerveivel kapcsolatban is felül kell vizsgálni a követett gyakorlatot. 40 A Területi Államháztartási Hivatalok irattári anyagának selejtezéséről szóió szakmai állásfoglalást 2003. december 19-ei keltezéssel dr. Á. Varga László elnök, az ÖLT Elnöksége nevében adta ki. A kézirat lezárása (2005. február) óta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Levéltári Osztálya 2005. február 22-én kelt tájékoztató jellegű szakmai állásfoglalásában a Magyar Államkincstár jogi álláspontját elfogadva, szervezetének egészére -jogelődei vonatkozásában is — a Magyar Országos Levéltár illetékességét állapította meg. Az állásfoglalás alapján minden jogszabály szerinti illetékességből eredő közlevéltári feladat ellátására a Magyar Országos Levéltár jogosult, így a Magyar Államkincstárnál készített iratselejte96