Levéltári Szemle, 55. (2005)
Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.
A TÁKISZ-ok jogutódjaként a kormány a 259/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletével a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként létrehozta a Területi Államháztartási Hivatalt (TÁH), mint a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervet. A TÁH-ok működési területe a megyére (fővárosra) terjedt ki, a TÁH-ok és jogelődeik a működési területük szerinti megyei (fővárosi) levéltárak illetékességébe tartoztak. A 322/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet a TÁH-ok jogállását módosította, és az Államháztartási Hivatalt (ÁHH) a pénzügyminiszter általános és szakmai irányítása alá tartozó országos hatáskörű, központi költségvetési szervként határozta meg. A TÁH-ok az ÁHH részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű központi költségvetési szervei lettek, azaz a megyei (fővárosi) szervek dekoncentrált szervként működtek tovább. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 2003. évi XXXVII. tv.-el történt módosítása 2003. június 30-tól a Területi Államháztartási Hivatal (valamint a Magyar Államkincstár Rt.) jogutódjaként létrehozta a Magyar Államkincstárat, mint a pénzügyminiszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervet 38 . A Kincstár egyes feladatait a Kincstár Területi Igazgatóságai útján látja el, amelyek önálló jogi személyiséggel már nem rendelkeznek. A területi igazgatóságok feladata többek között a központosított illetmény-számfejtési feladatok ellátása, a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági ellátások folyósítása és ezekben az ügyekben elsőfokú eljárás lefolytatása. A korábban ismertetettek alapján a TÁH, ül. a Magyar Államkincstár központja, mint országos hatáskörű szerv a Magyar Országos Levéltár illetékességébe tartozott, de a dekoncentrált szervek (területi igazgatóságok) iratkezelésével kapcsolatos feladatokat a megyei (fővárosi) levéltárak látták el. A Magyar Államkincstár elnöke a szervezet iratkezelési szabályzatát és irattári tervét a Magyar Országos Levéltárnak az Ltv. 10. § (3) bek.-ben foglalt egyetértési joga figyelembevételével 2003. július elsejei hatállyal adta ki. A Magyar Államkincstár 2003 őszén közbeszerzési eljárást írt ki az illetményszámfejtési és családtámogatási ügyek (a kiírás csak az ebbe a körbe tartozó iratokat érintette) iratainak rendezésére, selejtezés előkészítésére. A Magyar Államkincstár és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainak egységes szerkezetbe foglalat Iratkezelési Szabályzatáról rendelkező 1/2003. sz. Elnöki Utasítás alapján az illetményszámfejtési és családtámogatási ügyek iratai őrzési ideje egységesen a munkavállaló munkaviszonyának megszűntétől számított öt év. A közbeszerzési eljárás során a nyertes vállalkozóknak az 1988. január elseje előtt kilépett munkavállalók illetményszámfejtési és családtámogatási ügyeit tartalmazó iratokat kellett selejtezésre előkészíteni. (A selejtezés gyakorlati lefolytatása a Magyar Államkincstár feladata maradt.) A selejtezéssel kapcsolatban az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának (ÖLT) több állásfoglalása is született, melyek részletes ismertetését és elemzését jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé. A 2003. december 19-ei keltezésű állásfoglalás egyik lényegi eleme, hogy a selejtezési jegyzőkönyvek záradékolását a megyei (fővárosi) levéltárak Vö. 2. sz. jegyzet. 95
