Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

verbis az Ltv. nem sorolja egyik levéltár illetékességébe sem, így a megyei (fővárosi) levéltárak illetékességébe tartozóknak kell tekinteni azokat. Tisztább helyzetet teremtene azonban itt is egy pontos törvényi megfogalmazás. Az Ltv. rendelkezései — a LÜSZ korábban hivatkozott 14. §-ban foglaltakkal ellentétben — nem szabályozzák a közigazgatás térszerkezeti változásaiból következő illetékességi változásokat. Itt elsősorban az egyre növekvő számú regionális szervek levéltári illetékességének kérdése okozhat gondot, hiszen a korábban megyei szinteken, most régióközpontban működő szervek a régióközpont megyei levéltárára többletfeladatot rónak, míg a régió többi megyei levéltárának ez irányú feladatait „kiüresítik". A folyamat iránya egyértelmű és a közigazgatás-fejlesztési célok is a régiók szerepének erősítését tartalmazzák. Hosszú távon a közigazgatási hivatalok regionalizálása is megfogalmazott cél. A közigazgatás átalakuló térszerkezete rákényszeríti a levéltárügyet a feladatok átgondolására akkor is, ha a regionális állami levéltári hálózat nem jön létre. Az országos hatáskörű és dekoncentrált szervek illetékességével kapcsolatos nézeteltéréseket erősíti, hogy az Ltv. 10. § (1) bek.-e az országos hatáskörű szervek iratkezelési mintaszabályzatainak kiadásakor a Magyar Országos Levéltár véleményének kikérését írja elő, a (2)-(3). bek.-ben foglaltak alapján pedig az országos hatáskörű szerv vezetője által kiadott egységes iratkezelési szabályzat tekintetében a Magyar Országos Levéltár egyetértési jogát rögzíti. Ugyanakkor az országos hatáskörű szerv iratkezelési szabályzata és irattári terve a területi, dekoncentrált szervek esetében is hatályos, abban az esetben is, ha azok jogi személyként bizonyos fokú jogi önállósággal rendelkeznek. Az Ltv. rendelkezései alapján a Magyar Országos Levéltár egyetértési jogát gyakorolva jóváhagyja az országos hatáskörű szerv vagy központi hivatal iratkezelési szabályzatát és irattári tervét, majd az abban foglaltak alapján a dekoncentrált szervek vonatkozásában az illetékességi feladatokat (szervellenőrzés, selejtezési jegyzőkönyv záradékolása, maradandó értékű irattári tételek átvétele stb.) a megyei (fővárosi) levéltárak látják el. Teszik ezt úgy, hogy az iratkezelés folyamatába, különösen a maradandó értékű irattári tételek kialakításába csak kevéssé szólhatnak bele. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló közigazgatás és a változatlan szervezeti formában működő levéltárak illetékességi konfliktusa már régóta érett, de csak 2003 nyarán jelentkezett először komolyabb formában. A Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatalt (TAKEH) a pénzügyminisztériumi utasítással alapított illetményhivatalok jogutódjaként, ezek átszervezésével a pénzügyminiszter alapította az 58/1979. (XII. 24.) PM rendelettel, tanácsi költségvetési szervként. A tanácsi rendszer megszűnésével, az önkormányzatok megalakulásával a TAKEH átalakítása is szükségessé vált. A 19/1991. (I. 21.) Korm. rendelettel létrehozott Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) a működő megyei TAKEH szervek átszervezésével jött létre jogutódlással.

37 A TÁKISZ a számára kötelezően meghatározott feladatokkal, mint maradványérdekeltségű önálló állami költségvetési szerv működött, felügyeletét a belügy-, illetve a pénzügyminiszter látta el. A fővárosban a Fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (FÁKISz) működött. 94