Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

A nem miniszteriális, országos hatáskörű szervek megjelenése közigazgatásban a 19. század második felére, a kiegyezést követő évekre tehető. Ilyen szerv volt az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet, az Osztrák-Magyar Bank, majd Nemzeti Bank, az 1916-ban létrehozott Pénzintézeti Központ, az 1927-ben létrehozott Országos Társadalombiztosítási Intézet. 1945 után az országos hatáskörű szervek száma, feladata megnőtt, de az államigazgatási szervezetrendszerben átfogó szabályozásuk nem történt meg. Közös jellemzőjük, hogy egy-egy minisztériumi feladat leválasztásával jöttek létre és miniszteri felügyelet alatt álltak. Létrehozásuknál nem az államigazgatási szervezési elvek voltak a döntőek és ebből adódóan jogi szabályozásuk sem volt egységes. Az 1950-es években a legtöbb országos hatáskörű szerv közvetlen minisztertanácsi felügyelet alá került, a legkülönbözőbb elnevezésekkel, pl. országos főhatóság, országos hivatal, országos hatáskörű hatóság. Létrehozásuknál szubjektív tényezők is hatottak és mindez anélkül valósult meg, hogy az országos hatáskörű szervek államszervezethez illeszkedésének elveit kidolgozták volna.

3 Az első jogszabály, amely érinti az országos hatáskörű szervek egy részét, a minisztériumok és egyéb országos hatáskörű államigazgatási szervek alkalmazottainak bérrendezéséről szóló 26/1957. (14) MüM sz. utasítás, de ez nem jelentett rendszerbe foglalást.

4 Az országos hatáskörű szervek helyzetének rendezése az 1960-as évek végén újra napirendre került. Az 1003/1967. (IV. 22.) Korm. határozat az országos hatáskörű szervek nagy részét minisztertanácsi felügyelet alól miniszteri felügyelet alá helyezte, ahogy ez korábban, 1945-1950 közt működött. Egy évvel később azonban újból a Minisztertanács felügyelete alá kerültek az országos hatáskörű szervek Az 1968. évi 5. tvr. az országos hatáskörű szervek egy részének vezetője részére államtitkári rangot adott, s így kialakult az államtitkár által vezetett és a nem államtitkár által vezetett országos hatáskörű szervek csoportja. Az 1980-as évek elejére a Minisztertanács alá tartozó központi közigazgatási szervek rendszere a következő képet adta: 1. minisztériumok, 2. kormánytag által vezetett országos hatáskörű szerv, 3. államtitkár által vezetett országos hatáskörű szerv, 4. nem államtitkár által vezetett országos hatáskörű szerv.

5 Felügyelet szempontjából az országos hatáskörű szervek két csoportot alkottak: 1. a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó szervek és a 2. miniszter (esetleg másik országos hatáskörű szerv) közvetlen felügyelete alá tartozó szervek. A Minisztertanács közvetlen felügyelete alá sorolt országos hatáskörű szerveket a 2013/1979. (VI. 6.) MT határozat melléklete sorolta fel: 3. Államtitkár által vezetett szervek: 3 DR. VADÁL ILDIKÓ: AZ országos hatáskörű szervekről — elfogulatlanul (I.). Magyar Közigazgatás, 1995/12. 685 4 DR. TlMORÁNSZKY PÉTER: AZ országos hatáskörű szervek. Jogtudományi Közlöny, 1986/4. 161-162. 5 DR. VADÁL ILDIKÓ: i. m. 686. 79