Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

Állami Egyházügyi Hivatal, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, Minisztertanács Tanácsi Hivatala, Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, Országos Anyag- és Árhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Országos Testnevelési és Sporthivatal, Országos Vízügyi Hivatal 4. Nem államtitkár által vezetett szervek: Központi Földtani Hivatal, Magyar Kereskedelmi Kamara, Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Szabványügyi Hivatal, Magyar Távirati Iroda, Magyar Tudományos Akadémia, Munkásőrség Országos Parancsnoksága, Országos Bányaműszaki Felügyelőség, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Mérésügyi Hivatal, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Országos Találmányi Hivatal. A felsorolt szervek vegyes összetétele első pillanatra látszik, a listában olyan szervek is szerepelnek, melyek sem államigazgatási, sem hatósági feladatot nem láttak el (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda), mégis az országos hatáskörű szervek közt szerepeltek. Ugyanakkor a miniszter közvetlen felügyelete alá sorolt szervek pontos számát nem lehetett megállapítani, mivel egyes esetekben az ilyen szervek az adott minisztérium szervezeti egységeként, attól nem elkülöníthetően működtek. így pl. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban, ahol a MÁV Vezérigazgatóság, Posta Vezérigazgatóság országos hatáskörű jogállással működött, önállósult szervként, egyben a minisztérium főosztályaként is (Vasúti főosztály és Postai főosztály). Az önálló jogkörben eljáró országos hatáskörű szervek általában valamilyen módon a minisztérium szervezetétől elkülönültek, ilyenek voltak a pénzügyminisztérium esetében a Bevételi Főigazgatóság, a Belügyminisztérium esetében a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága stb. Speciális eset, amikor országos hatáskörű szerv vezetőjének felügyelete alá másik országos hatáskörű szerv tartozott, ilyen pl. az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, amely a Központi Statisztikai Hivatal elnökének közvetlen felügyelete alatt működő országos hatáskörű állami szerv volt. Sajátos feladatú országos hatáskörű szervként jelent meg a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága, mivel az 1964. évi 6. tvr. alapján a szakszervezetek a társadalombiztosítás területén állami feladatokat láttak el.

6 Az 1980-as években a különféle szervezeti formákban létrehozott országos hatáskörű szervek sem elnevezésükben, sem jogállásukban, sem irányításuk módjában nem alkottak egységes^rendszert. Az országos hatáskörű szervek létrehozását, működését, jogállását szabályozó jogszabály a rendszerváltásig nem született, bár erre vonatkozóan egyre többször merült fel igény a közigazgatási szakemberek részéről.

7 Az 1990-es évek közigazgatási jogi szakirodalmában a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási (közigazgatási) szervek három kategóriáját

8 különböztetik meg: 6 DR. MÓNUS LAJOS: AZ országos hatáskörű állami szervekről. Állam és igazgatás, 1981/4. 396-397. 7 DR. VADÁL ILDIKÓ: i. m. 688. 8 A hármas felosztás a 3333/1992. Korm. határozat elvein alapul. 80