Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Kenyeres István: A Nemzetközi Levéltári Tanács 2004. évi bécsi kongresszusa / 12–24. o.

metországi álláspont és szabályozás, amely az áldozatok adatait részesíti védelemben a bűnösökével szemben (volna mit tanulnunk...). 2) Nyilvánosság és hozzáférés A szekció előadási között szerepeltek a Családtörténet, migráció és kutatótermi eszközök című {Family History, Migration and Reading Room Tools) alszekció referátumai. Az utóbbi időkben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a levéltárat használók közül a genealógiai kutatásokat végzők képviselik a legnagyobb hányadot. A levéltáraknak mindenképpen nyitniuk kell e jogos társadalmi igény felé és együtt kell működniük a családtörténeti kutatásokat végzőkkel. A családtörténeti kutatás számára új formát és lehetőséget jelent a digitalizálás, amely azonban drágább, mint a hagyományos mikrofilmezés. Több és modernebb technikai eszközt, állandó modernizálást igényel, és több hiba is előfordulhat. A technológiai változásokat napról-napra követni kell. Ez a munka kb. 70%-ban az előkészítéstől függ, ez határozza meg a minőséget. Ugyanakkor a digitális felvételeket többen tudják kutatni, esetleg anyagi haszonnal is járhat a levéltár számára. Nagyon fontos azonban, hogy hogyan és mit digitalizálnak. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a mikrofilmről történő digitalizálásnál a felvétel minősége rosszabb lehet, mint az eredeti iratról készített esetében. Ennek a problémának a kiváltását szolgálhatja, hogy olyan gépet kell használni, amely egyszerre mikrofilmez és digitalizál. Ez viszont a legdrágább megoldás!

36 3) Jogi kérdések Ebben a szekcióban olyan gyakorlati kérdéseket vitattak meg, mint a levéltári törvények harmonizálása más törvényekkel és az államigazgatás gyakorlatával, a copyright jogok levéltári alkalmazása, és az elektronikus iratok levéltárba adása és kutathatósága. Az elhangzott előadások témái közül az alábbiakban csak a dán gyakorlatot kívánjuk ismertetni. A Dán Nemzeti Levéltár aktívan közreműködik az elektronikus kormányzat megteremtésében. Az államigazgatásban egyre szélesebb körben alkalmazott informatikai rendszerek levéltári szempontból azonban több jogi kérdést is felvetettek. Az egyik ilyen kérdés a személyes adatokat tartalmazó kormányzati adatbázisok ügye volt, a dán adatvédelmi direktívák szerint az ilyen adatot bizonyos idő után törölni kellett, míg a levéltári törvény szerint levéltárba kellett volna átadni. Az adatvédelmi törvény elfogadásakor kelet-európai szemmel nézve meglepő, skandináv szempontból viszont evidens megoldás született: a törvényhozók a levéltári törvény javára döntötték el a kérdést, az adatokat a kormányzatnak úgy kell törölnie, hogy azokat a törlés előtt archiválásra át kell adni a nemzeti levéltárnak, a levéltár pedig gondoskodik arról, hogy a szenzitív adatokhoz a védelmi idő alatt (75 év) senki se férjen hozzá jogosulatlanul, míg a nem szenzitív adatok Az ülésen elhangzott előadások közül I. TUCKER, SUSAN: Visible Enough ío Us? ldentity, Archivisís, and Genealogical Researchers. FERRARI, DANIELA: Recherches des données anagraphiques des italiens émigrés. A levéltári anyag mikrofilmezése és digitalizálása kapcsán elhangzott előadásokat Garadnai Zoltán beszámolója alapján ismertettem, amelynek felhasználásáért ezúton mondok köszönetet. 23