Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Horváth J. András: Módosuló társadalmi igények, új iratértékelési szempontok, intézményi reform: a 2004. évi XV. bécsi levéltári világkongresszus néhány előadása / 3–11. o.

Iratértékelés — másként A Zürichi Városi Levéltár gyámügyi iratai értékeléséről tartott előadás a teljeskörü iratmegőrzés indokait ismertette. Anna Piának „A levéltár, mint a társadalmi változásokra vonatkozó ismeret tárháza"

8 című előadása a nagy terjedelmű személyi dosszié-sorozatok forrásértékére hívta fel a figyelmet. A Zürichi Városi Levéltárban — eltérően a városi levéltárakra jellemző általános helyzettől — ezen okoknál fogva tartották meg teljes körűen a gondnoksági, a gyámügyi, a gondozási, a városi gyermekotthonokra vonatkozó iratsorozatokat. Szerző vitatja a megőrzésüket elutasító érveket. Szerinte a társadalomtörténeti irányultságú kutatások levéltárosi alulértékelése divatjelenség, a személyes ügyek dokumentatív értékére vonatkozó kétely, annak fel, illetve el nem ismerése, a személyes adatvédelem mai szempontjainak stréber akceptálása, a nagymennyiségű személyi dosszié átvételétől és feldolgozási feladataitól való rettegés; a helyszűkére való folytonos hivatkozás nem fogadható el. Ezen érvek bázisán már a levéltári átvétel előtt selejtezési akciókkal semmisítik meg az ilyen jellegű forrásokat. A fő probléma az, hogy nem megoldott a tömegakták levéltári értékelésének és megőrzésének kérdése; a reprezentatív mintavételt sem tekinti a szerző megnyugtató megoldásnak. Mindezek következtében érthető, ha az általános levéltári gyakorlat az említett forrástípusok esetében a személyes adatok helyett az intézmények működési iratait tekinti a gyűjtés fő célszempontjának. A zürichi levéltárosok által megőrzésre átvett, selejtezetlen gyámügyi anyag mind az egyedi, mind a statisztikai vagy egyéb kvantitatív kutatási igényeknek megfelel, sőt a teljes körű megőrzés folytán más, már kiselejtezett iratok, illetve ügyek is rekonstruálhatók az aktákból. A városi levéltár egyébként őriz még ennél is „rázósabb" selejtezetlen iratanyagot: például a helyi állambiztonsági szervek (!) által megfigyelt szélsőbal és -jobboldali személyek dossziéanyagát. (Önkormányzati) levéltárak társadalmi beágyazottsága, szerepköre és mozgástere A levéltárhasználók körének kibővülése, illetve átalakulása; a levéltárak mai feladataiból fakadó újfajta igények, a hatalom vezérelte kutatási szempontok megkérdőjeleződése folytán az intézményi tekintélyvesztés állott több izgalmas előadás homlokterében is. Utóbbi kérdéskört átfogóan William G. Rosenberg michigani történészprofesszor közelítette meg „A levéltárak szerepéről alkotott eltérő nézőpontok historiográfiai eredete" című előadásában.

9 Mint hangsúlyozta: a korszerű levéltártudomány a tény-orientált ranke\ iskola nyomán kialakuló levéltár-kutatási módszertan és modernista történeti paradigma eredményeként kezdettől fogva az állami legitimáció ügyéhez kapcsolódott. MAISSEN, ANNA PIA: Archive a/s Kompetenzzentren der Kenntnis über die Veránderungen in der Gesellschaft (Zürichi Városi Levéltár). 9 ROSENBERG, WILLIAM G.: Hisioriographical Origins of the Archivál Divide (Professor of History, Üniversity ofMichigan, USA). 6