Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

vélemény is megerősítette, hogy a pótlékfizetési kötelezettség jogszabályi feltételei fennállnak, mivel az adott szakértő is a levéltári épületekben végzett munka egészségkárosító kockázatok közötti munkavégzését hangsúlyozta. A bíróság kifejtette, hogy a levéltári iratanyag és levéltári légtér gomba- és porszennyezettség fennállta miatt valamennyi dolgozó esetében indokolt a védőfelszerelés használata, amelyet a munkavédelmi szakértő is megerősített. 1998. január l-jétől hatályos Kjt. 72.§ rendelkezése alapján 2003. december 31-ig terjedő időben vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a Kjt. 72. § rendelkezése alapján fennáll-e a felperesek illetménypótlékra való jogosultsága. E körben megállapította, hogy a 72. § 71/ bek. b) pontjában foglalt törvényi feltételek fennállnak, a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. Utalt arra, hogy a pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződésnek, ennek hiányában a munkáltatónak kell megállapítania. Ez nem történt meg, de ez nem zárja ki azt, hogy a bíróság érdemben nem vizsgálhatja a pótlékfizetési kötelezettség fennálltát. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint 1998. január l-jétől kezdődő jogszabályi változásokfigyelembevételével szintén megállapítható a felperesek illetménypótlékra való jogosultsága a Kjt. 72.§ /l/bek. b) pontja alapján, még akkor is, ha a 61/1999. (XII. 01.) EüM. rendeletben felsorolt gombák a levéltári helyiségekben nem voltak kimutathatók, de a beszerzett szakértői vélemények egyértelműen azt igazolták, hogy a gomba- és porszennyezettség fennáll, és a felperesek védelme csak egyéni védőeszköz olyan állandó használatával biztosítható, amelyek viselése számukra fokozott megterhelést jelent a szakértői vélemények alapján. Utalt e körben a beszerzett munkavédelmi szakértői véleményre, amely szintén az előző vélemények megállapításait támasztotta alá, mely szerint szükséges és indokolt a felperesek teljes munkaidejére az egyéni védőfelszerelés használata. Elvetette az elsőfokú bíróság a beavatkozó azon álláspontját, hogy a felpereseket pótlék azért sem illeti meg, mert az egyéni védőeszközt nem, vagy nem mindig használják. Egyrészt ennek ténye nem bizonyított, másrészt pedig ilyen törvényi feltételt vagy kizáró rendelkezést a Kjt. 72. § nem tartalmaz. Megjegyezte, az egyéni védőeszköz használatát az alperesnek kell előírni és betartását ellenőrizni. A felperesi keresetek összegszerűsége tekintetében az elsőfokú bíróság a beszerzett szakértői véleményekre utalt és arra a tényre, hogy az összegszerűséget az alperes és a beavatkozó nem kifogásolta. Megállapította, hogy a pernyertes felperesek perköltség megállapítását nem kérték, a felmerülő illeték és szakértői díj az állam terhén marad az alperesi intézmény illetékmentessége folytán. A részítélet ellen az alperes és a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésükben az elsőfokú bíróság részítéletének megváltoztatását és a felperesi keresetek teljes elutasítását kérték elsődlegesen. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és további bizonyítási eljárás lefolytatását. Elsődleges fellebbezésüket arra alapították, hogy eddigi nyilatkozataikat fenntartva álláspontjuk az, hogy az elsőfokú bíróság a Kjt. 72. §-ban foglalt törvényi feltételeket tévesen értelmezte, a felperesek 1996. április 27-én követő kereseti igényük tekintetében az egészségkárosító kockázat fennálltát csak a külön jogszabályban meghatározott, mégpedig a 61/1999. (XII. 01.) EüM. r. szerinti gombák tekintetében lehetett volna megállapítani, ilyen gombák azonban a vizsgálat során nem voltak kimutathatók, így a Kjt. 72. § /!/ bek. a) pontja alapján a törvényi feltételek nem állnak fenn, és a felpereseket nem illeti meg egészségkárosító kockázat jogcímén illetménypótlék. A Kjt. 72. § 71/ bek. b) pontja alapján sem illeti meg a felpereseket illetménypótlék, mivel nem nyert bizonyítást, hogy az adott egyéni védőfelszerelés állandó, ill. tartós használata szükséges és az sem nyert bizonyítást, hogy ez fokozott megterhelést jelent a felperesek számára. Álláspontjuk szerint a munkavédelmi szakértői vélemény megalapozatlan, a szakvéle73