Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

menyben megjelölt egyéni védőeszköz csak a porártalom elleni védőeszköz és nem a gombaártalom miatti védőeszközként használható. Továbbra is hivatkozott arra, hogy a felperesek a védőeszközt nem használják, így a 72.§ III bek. b) pontja szerinti pótlékfolyósítást ez is kizárja, hisz ez azt eredményezné, hogy a védelmi eszköz használata nélkül is illetménypótlékra jogosulttá válna a közalkalmazott. Kifogásolta a fellebbezés, hogy az elsőfokú bíróság 2004. január l-jétől a jövőre vonatkozóan rendelkezett a pótlékfizetési kötelezettségről, ill. annak j'ennalltaról, ezt a 61/1999. (XII. 01.) EüM. r. 3.§ /!/ bek. egyértelműen kizárja. Továbbra is fenntartották azon jogi álláspontjukat, hogy a jogszabályban meg nem határozott gombák esetében az egészségkárosító kockázat ténye nem áll fenn. Másodlagos fellebbezésüket azzal indokolták, hogy az elsőfokú bíróság nem teljes körűen derítette fel a tényállást, nem szerzett be összehasonlító adatokat és vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a levegő gomba-, por- és egyéb szennyezettségéhez képest milyen az alperesi légtér szennyezettsége. Nem tisztázta a munkavédelmi szakértő alaptalan szakvéleményét, a titkárnő, számítógép-kezelő, gazdasági ügyintéző tekintetében tagadta azt, hogy pótlékra lennének jogosultak. Utalt arra, hogy az alperes által időközben beszerzett légelszívók hatását nem vizsgálta és az utóbbi időben ismételten nem végeztetett újabb vizsgálatot közvetlenül az ítéletének meghozatala előtt. A felperesek fellebbezései ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérték és az alperesnek perköltségben való marasztalását. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság mind a tényállás tekintetében, mind pedig az ítéletének jogi indoklása tekintetében megalapozottan hozott döntést, okiratilag igazolták, hogy a fellebbezéssel ellentétben az alperes helyiségeiben semmiféle műszaki berendezést, légelszívót nem szereltek fel, a munkafeltételeket nem javították, azonosak a szakértői vélemények elkészítésének időpontjában fennálló állapotokkal, így további bizonyítás szükségtelen. Az alperes és a beavatkozó fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a fentiekben kiegészített tényállás alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg a tényállást, helyesen foglalt abban állást, hogy az 1995. ANTSz, majd az azt kiegészítő 1996. december 17-i jelentés, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ mint Országos Munkahigiéniás és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézete 1999., 2000. és 2001. évben előterjesztett alap- és kiegészítő szakértői véleményei ténylegesen az alperesi beavatkozó által beszerzett magánszakértői vélemény is azt igazolta — alperesi és beavatkozói állásponttal ellentétben —, hogy az alperesi épületek falai vizesek, salétromosak, penészesek — elősegítik a levéltári anyag gombafertőzöttségét — nem felelnek meg a közegészségügyi előírásoknak, emellett az alperesi levéltári raktárak, kutatótermek és egyéb helyiségekben lévő irattári anyag bizonyítottan gombafertőzött és porszennyezett. A gomba- és porszennyezettség az alperesi levéltár összes helyiségében fennáll, olyan koncentrált mértékben, amely nem megengedett. A megvizsgált gombák irritatív, ill. allergizáló hatásúak, az iratok mozgatásával a gombák a légtérbe is bekerülnek, a légtérben lévő gombák és porszennyezettség belégzése potenciális károsító hatást jelent, amellyel szemben a védelem csak egyéni légzésvédő felszerelés használatával védhető ki a munkavégzésük teljes időtartama alatt (45. sz. alatti kiegészítő szakvélemény). Mind az adott kiegészítő szakvélemény, mind a munkavédelmi szakértői vélemény azt is egyértelműen igazolja, hogy az egyéni légzésvédő használata a felpereseknél fokozott megterheléssel jár, így a megyei bíróság álláspontja szerint is bizonyítottan a Kjt. 72.§ /!/ bek. b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, ezért az elsőfokú bíróság által megítélt időtartamra a felperesek illetménypótlékra való jogosultsága fennáll. A fellebbezés kapcsán utal a megyei bíróság arra, hogy 1996. április 27. és 1998. január 1. közötti időtartamban hatályos Kjt. 72. § rendelkezése vagylagos feltételként határozza meg a pótlékra jogosultság feltételét, vagy a foglalkoztatása ideje nagyobb részében egészségkárosító 74