Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

Az alperes és a beavatkozó a szakértő által kimunkált felperesei keresetek összegszerűségét nem kifogásolta. Az elsőfokú bíróság részítéletével (a XXXV. r. felperes kivételével) a szakértő által kimunkált 1996. április 27-től 2003. december 31-ig terjedő időszakra felperesként megítélte az elmaradt illetménypótlékot, ül. azon felpereseknél, ahol kereseti kérelem volt, a táppénzkülönbözetet és a megítélt összegek után 2003. december 31-ig kiszámított egyösszegű, lejárt törvényes kamatot, és 2004. január l-jétől a kifizetésig a további törvényes kamatokat. A bíróság megállapította azon felperesek vonatkozásában, akiknek közalkalmazotti jogviszonya az ítélethozatalkor is fennállt, hogy 2004. január l-jétől kezdődően milyen összegű illetménypótlék illeti meg a jövőt illetően. Az ezt meghaladó felperesi keresetet — az 1996. február 1-től április 27-ig terjedő időre járó illetménypótlék iránti igényt — elutasította. A bíróság a felperesek részére perköltséget nem állapított meg, mivel azt nem kérték. Megállapította, hogy az illeték a Magyar Állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság a meghozott ítéletét azzal indokolta, hogy az alperesi és beavatkozói állásponttal ellentétben a felperesek keresete nem évült el, tekintettel arra, hogy a felperesek igényüket írásban az egyeztetési eljárás során 1998. november 27-én és 1999. szeptember 13-án is bejelentették. E jogcselekményükkel az Mt. ll.§ /4/ bek. alapján az elévülési időt megszakították, így igényüket 1996. február l-jétől — az elévülési idő megszakadása miatt — bíróság előtt érvényesíthették. Az 1996. február l-jétől április 26-ig terjedő időszakban, az akkor hatályos Kjt. 72.§ alapján vizsgálta, hogy az 71/ bek. szerinti törvényi feltételei fennállnak-e a felperesi pótlékigénynek. E körben a felperesek a bíróság felhívása ellenére bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, így megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperesek az adott időszakban nem tudták bizonyítani, hogy egészségre ártalmas munka címén illetménypótlékra jogosultak, nem igazolták, hogy a munkaidejük nagyobb részében ténylegesen egészségi ártalomnak kitett munkahelyen végezték munkájukat. Ezt követően az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy 1996. április 27-től 2003. december 31-ig terjedő időszakban a Kjt. 1996. április 27-től hatályos 72.§ 71/ bek. szerinti illetménypótlékra jogosultság feltételei megállapíthatók-e. Bizonyítási eljárás során azt vizsgálta, a felperesek foglalkoztatására munkaidejük nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között került-e sor vagy az egészségkárosító tényezők fennállta miatt a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. Bizonyítottként fogadta el az ANTSz Csongrád Megyei Intézete 1995. január 24-i, itt. 1996. december 17-i megállapításait, hogy az alperesi levéltár összes raktárhelyiségének és helyiségeinek gombafertőzöttségét, az iratanyag fertőzöttsége mellett a levegő gombaelem tartalmának szennyezettségét, amely a megengedett értékhatár mintegy tízszerese. Azt is megállapította a bíróság az ÁNTSz és a Munkaegészségügyi Intézet szakvéleménye alapján, hogy a fellelhető gombák allergizáló jellegűek és így egészségkárosító tényezők, amelyek elleni védelem egyéni légzésvédő eszköz használatát teszik indokolttá. Az elsőfokú bíróság e körben utalt a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ mint Országos Munkahigiéniás és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézet alap- és kiegészítő szakértői véleményében foglaltakra, amelyek igazolták, hogy a felperesek egészségkárosító kockázat között végzik a munkájukat. Ennek az egészségkárosító kockázatban a felperesek a munkaidejük túlnyomó részében ki vannak téve, a védelem csak egyéni védőeszköz, légzésvédő tartós használatával hárítható el, így az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy 1996. április 27. és 1997. december 31. közötti időszakra az alperes illetménypótlék-fizetési kötelezettsége fennáll, mivel az alkalmazni kívánt légzésvédő tartós használata a dolgozók fokozott megterhelését vonja maga után. Utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a beszerzett 34/B/2. sz. alatti alperesi beavatkozó által csatolt szakértői 72