Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

légzésvédelem egyéni légzésvédő álarc kötelező használatát nem rendelte el. Az egészségkárosító kockázati pótlékra jogosító munkaköröket tényleges felmérések alapján kollektív szerződésben, ill. munkáltatói utasításban nem határozta meg. 1996. április 1-jéig egészségre ártalmas munka címén a felpereseknek pótlékot nem fizetett, 1996. április l-jén követően egészségkárosító kockázattal járó munkavégzés miatt a IX., XXII., XXIII. és XXXIX. r. felperesek kivételével pótlékot nem fizetett, nevezett felpereseknek csak 1999. július l-jétől kezdődően ismerte el a pótlékigényüket. A felperesek a pótlék megfizetése iránt egyeztetési eljárást kezdeményeztek az alperessel. E körben 1998. november 27-én és 1999. szeptember 13-án került sor a felek között egyeztetésre, amely során a felperesek a pótlék megfizetése iránti igényüket előterjesztették és ezen igényüket az alperes elutasította. Mindkét egyeztetésről írásbeli jegyzőkönyv készült. A felperesek többszörösen módosított kérelmükben 1996. február l-jétől az ítélet meghozataláig, ill. egyes felperesek az alperessel létesített közalkalmazotti jogviszonyuk fennálltától az ítélethozatalig kérték a veszélyességi, ill. egészségkárosító kockázat miatti pótlék egy összegben történő megfizetését és a középarányos időponttól a lejárt pótlékok után a költségvetési törvény szerinti mértékű kamat megállapítását, valamint azok a felperesek, akik közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél jelenleg is fennáll, 2004. január l-jétől kezdődően az őket megillető pótlék megállapítását és egyes felperesek kártérítés címén táppénzes betegállományuk időtartamára táppénzkülönbözet megfizetését is kérték. A felperesek kereseti kérelmüket azzal indokolták, hogy 1996. február l-jétől kezdődően egészségre ártalmas munkát, ill. 1996. április l-jétől kezdődően pedig egészségkárosító kockázatokkaljáró munkát végeznek az alperesi munkahelyeken, mivel mind a helyiségek vizes, nedves, salétromos, gombás fertőzöttsége, valamint a kezelt iratanyag gombás és porszennyezettsége és a helyiségek légterében lévő meg nem engedett mértékű gomba- és porszennyezettség miatt egészségkárosító kockázatok között végzik a munkájukat, amelyet a beszerzett szakértői intézeti vélemények is igazoltak. A keresetük összegszerűségét az eljárás során kirendelt könyvszakértő számítására alapították. Az alperes a IX., XXII., XXIII. és XXXIX. r. felperesek keresetét elismerte, a per folyamán a IX., XXIII. és XXXIX. r. felperesekkel egyezséget kötött, ezt meghaladóan a felperesek keresetének teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint sem az egészségre ártalmas munkavégzés, sem az egészségkárosító kockázattal járó munkavégzés címén a felpereseket pótlék nem illeti meg, mert a pótlék fizetésének jogszabályi feltételei nem bizonyítottak, a pótlékra jogosító munkakörök meghatározásáról nincs kollektív szerződési rendelkezés. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a felperesek követelése elévült. Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a felperesek keresetének elutasítását kérte. Egyetértett az alperesi jogi állásponttal, hogy a Kjt. 72.§-ban foglalt pótlékfizetési jogszabályi feltételek nem nyertek bizonyítást, a felperesek nem tudták igazolni, hogy 1996. február 1. és 1996. április 27. közötti egészségre ártalmas munka címén őket pótlék illeti meg, mert egészségi ártalomnak kitett munkahelyen végzik munkájukat. Vitatta ebben a körben mind az ÁNTSz, mind pedig az Országos Munkahigiéniás és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézet megállapításait. Álláspontja alátámasztására magánszakértői véleményt csatolt. Előadta, hogy 1996. április 2-től, majd 1998. január l-jétől kezdődően hatályos Kjt. 72.§ feltételei bizonyítottan nem állnak fenn. Kiemelte, hogy 2000. április l-jétől — a hatályos jogszabályi rendelkezés Kjt. 72.§ /!/ bek. értelmében — figyelembe kellett venni a 61/1999. (XII. 01.) EüM. rendeletet és annak mellékletében megjelölt gombák a vizsgálat során az alperesi levéltári épületekben sem az anyagokban, sem a légtérben nem voltak kimutathatóak, így nincs egészségkárosító kockázat, ezért a pótlékfizetési kötelezettség törvényi feltételei nem állnak fenn. 71