Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Géczi Lajos: Egy hosszú per rövid története / 65–76. o.

JELENTÉSEK, BESZÁMOLOK EGY HOSSZÚ PER RÖVID TÖRTENETE 1994-ben Veszprém megyei „ihletésre" a Csongrád Megyei Levéltár Közalkalmazotti Tanácsa és a KKDSZ helyi alapszervezete az ANTSz-hez fordult, hogy végezzen vizsgálatot a levéltár helyiségeiben a gombákat illetően. Közben a levéltár igazgatója szóban jelezte az esetleges fertőzöttséget a fenntartónak, ahonnan semmilyen válasz nem érkezett. A vizsgálatot az év novemberében el is végezték. Ennek végső megállapítása a következő volt: „A levéltári iratanyag nagymértékű gombaszennyezettsége, a levegő határértéket többszörösen meghaladó gombaelem tartalma és az eredményekből láthatóan a nagyszámban kitenyésztett fakultatív patogén és allergizáló tulajdonságú gombák alapján a levéltár az egészséget nagymértékben veszélyeztető munkahelynek számít." (Erről egyébként a Levéltári Szemlében cikk is jelent meg.) A levéltár a vizsgálat megállapításait továbbította a fenntartóhoz, ahol a pótlék folyósításának jogi feltételeit nem látták „megnyugtatónak"! A levéltár kísérletet tett a pótlék költségvetésbe tervezésére, azonban a fenntartó mindannyiszor visszautasította ezt. Ezután több levélváltás történt a fenntartó és a KKDSZ helyi vezetője között, sőt a közgyűlés tagjai is tájékoztatást kaptak az ügyről — eredmény nélkül! Az 1998. évi helyhatósági választások után reméltük, hogy az új megyei vezetéssel eredményre vezetnek a tárgyalások. Ez azonban nem következett be. A dolgozók 1999 eleji kompromisszumos javaslatát, miszerint 1998. január 7-től minden dolgozó kapja meg visszamenőleg a pótlékot kamat nélkül, és az ügy ezzel rendeződik, a fenntartó nem fogadta el. Különböző megmosolyogtató ötletekkel álltak elő (védőfelszerelés, a dolgozói létszám megduplázása; így csak négy óra lenne a munkaidő, és akkor nem kellene pótlékot fizetni!!), amelyek részben kivitelezhetetlenek voltak, részben pedig nem változtattak volna a jogosultságon! Röviddel később a megyei közgyűlés elnöke a levéltár igazgatója bevonásával szóbeli kompromisszumos javaslatot tett: a dolgozók egy része megkapja a pótlékot 2000től, a többi pedig nem. A javaslatot sem a dolgozók, sem a KKDSZ, sem a Közalkalmazotti Tanács nem fogadta el, alapvetően azért, mert ezt írásban a fenntartó nem erősítette meg! Az elutasítás után 1999 májusában a fenntartó megbízott egy e téren szakértővel nem rendelkező KHT-t a levéltár munkaegészségügyi vizsgálatával. A vizsgálat megállapításait a dolgozók mind a mai napig nem ismerhették meg annak állítólagos záradéka miatt! Annyit tudunk, hogy a KHT a takarítók és a fotós részére javasolta a pótlék megadását. Ezt az érintettek az év július 7-től meg is kapták! Ezek után a dolgozók még tettek egy kísérletet a megegyezésre, majd az év őszén a munkaügyi bírósághoz fordultak, kérve a pótlék megállapítását 7996. február 7-től. A szakértői vélemények alapján egyszerűnek látszott az ügy, azonban az alperes Csongrád Megyei Levéltár mellett 2000 novemberében a Csongrád Megyei Közgyűlés beavatkozást jelentett be, egyúttal megrendelte a Csongrád Megyei ANTSz-tol egy újabb vizsgálat elvégzését. Ez novemberben egész napos részletes vizsgálattal meg is történt, 65