Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - MÉRLEG - Katona Csaba: ACTA tanulmányok I. 2004. Szerk. Csurgai Horváth József, Kovács Eleonóra. Székesfehérvár, 2004. / 62–64. o.

ACTA TANULMÁNYOK I. 2004. Sorozatszerkesztő.: CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF. Szerkesztette.: CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF-KOVÁCS ELEONÓRA. Székesfehérvár, 2004. 248 p. 2003 őszén alakult meg Székesfehérváron az Álba Civitas Történeti Alapítvány (ACTA) azzal a célkitűzéssel, hogy a város történetét, annak kiemelkedő fontosságú fejezeteit a tágabb régió, azaz a Dunántúl egészének vizsgálatába ágyazottan tárja fel, rendezvények, kiállítások, konferenciák szervezése révén adjon keretet a kutatómunkának, az eredményeket pedig kiadványokban tegye közzé. A közhasznú kuratórium helyi kereteken túlmutató jelentőségét jelzi, hogy nem „csupán" székesfehérvári kutatók (Égi Tamás, Kazai Viktor, Mózessy Gergely, Tóth Csaba és Csurgai Horváth József) vállaltak szerepet benne, hanem alapító tag Bana József (Győr Megyei Jogú Város Levéltára), Dominkovits Péter (Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára) és Márfi Attila (Baranya Megyei Levéltár) is. Az ACTA jószerivel rögtön megalakulása után több kötet megjelentetésével bizonyította az alapítvány kereteiben folyó munka tartalmas voltát. Először Csurgai Horváth József és Ori Tóth István munkája jelent meg az alapítvány gondozásában Mesélő Fehérvár címmel, majd rövidesen napvilágot látott az ACTA első önálló tanulmánykötete is, majd ezt követte az első önálló közlemény, a Forintos Attila évekig tartó kutatómunkájának eredményeit összesítő archontológia, a Székesfehérvári Székeskáptalan Adattára (1777-2004). Az alábbiakban e kötetek közül a tanulmánykötettel szeretnénk közelebbről megismertetni az érdeklődő olvasót. Az ACTA Tanulmányok I. kötete először a fizikai megjelenítés igényességéről „vall". Az ízléses borító, a kellemes tapintású fedőlap, az elegáns képi és színvilág, a műnyomópapírra nyomott belívek érzékeltetik, hogy a szerkesztők számára a külcsín is el nem hanyagolhatóan fontos szempont volt. Az igényes tördelés Takács Péter munkája, a nyomtatás a székesfehérvári Regia Rex Nyomdáé. A tartalomra áttérve dicséret illeti a szerkesztőket az egész kötetet jellemző nyelvhelyességért, az elütések, nyomdahibák százalékosan nem kimutatható számáért. Nem lehet azonban megrovó kritika nélkül hagyni, hogy a tíz szerző tíz közleménye nem egységes jegyzetelés szerint követi egymást: több, eltérő jegyzetapparátus, rövidítési forma stb. sorjázik az egyes tanulmányok szerint. Az abszolút igazságot hirdetni annak tekintetében, hogy melyik jegyzetelési forma a „tudományosabb", senkinek nem lehet szándéka és célja, így e sorok írójának sem. Azonban a többféle, a tudományosság által egyaránt elfogadott jegyzetelési mód közül egyet, ám azt egységesen illene követni egy kiadványon belül (hogy melyiket, az jószerivel valóban mindegy). Hogy az adott kötetben ez nem így van, az bizonynyal a megjelenésre fordítható idő sürgetésével magyarázható, és nem kétséges, hogy a szerkesztők a további kötetekben egységes közlési szempontokat fognak érvényesíteni. A kötet első tanulmányát az egyik társszerkesztő, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, Csurgai Horváth József jegyzi. írásában Székesfehérvár történeti szerepének változásait tárja fel. A szerző bemutatja azokat a városszervező 62