Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Beke Margit: A katolikus egyházi közigazgatás alakulása a Kárpát-medencében 1920–1947 között / 39–46. o.

BEKÉ MARGIT A KATOLIKUS EGYHÁZI KÖZIGAZGATÁS ALAKULÁSA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 1920-1947 KÖZÖTT Az első világháborút lezáró Párizs környéki — Magyarországra nézve a Kis-Trianon palotában 7920. június 4-én megkötött — békék teljesen átrajzolták Európa térképét. A Kárpát-medencét, ahol a gyökeres változások már 1918-1919-ben megindultak, különös mértékben érintette mindez. Az új államhatárok következtében az ország területének összesen kétharmad részét osztottak szét Európa országai között. Fiumét megkapta Olaszország, Burgenlandot Ausztria, a Délvidéket Jugoszlávia, Erdélyt, a Partiumot, a Délvidék egy részét Románia, a Felvidék Csehszlovákiához, kisebb területe Lengyelországhoz került. Bár az első és második bécsi döntés következtében bizonyos területek időlegesen visszakerültek az anyaországhoz, 1945 után a politikai államhatárok megváltoztatása az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés még több engedményre kényszerítette Magyarországot. Általában visszaálltak az 1938. január 1-jei határok, ezen felül Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsúny községek átkerültek Csehszlovákiához, továbbá Munkács és Ungvár környékét, azaz Kárpátalját ezúttal Ukrajnához (a Szovjetunióhoz) csatolták. Az elcsatolt területek egyházmegyéi nem estek egybe a politikai határokkal. Ennek következtében bonyolult egyházszervezési folyamat ment végbe, hiszen a szétszakított püspöki egyházmegyék helyén alacsonyabb szintet képviselő apostoli adminisztratúrák jöttek létre, majd az apostoli adminisztratúrák egy részéből újra önálló egyházmegyéket szervezett a Szentszék. A két világháború között a Szentszék tárgyalásokat folytatott a Magyarországtól elkerült területek egyházjogi rendezéséről az új államokkal, amelyek arra törekedtek, hogy teljesen függetlenek legyenek a magyar egyház kormányzatától. A Szentszék és Csehszlovákia között létrejött modus vivendi 1927. december 17-\ megkötése után felvehették a hivatalos diplomácia fonalát. Az 1938. november 2-i első bécsi döntés következtében Csehszlovákia bizonyos részei visszakerültek Magyarországhoz, 1939. márciusában pedig Kárpátalja egy részével is ez történt. Ezek után 1939. július 19-én a „Dioecesium fines"

1 kezdetű bulla visszacsatolta az esztergomi főegyházmegyéhez a nagyszombati terület egy részét, a kassai, rozsnyói területek az egri, a munkácsi pedig az esztergomi érsekség suffraganeusa lett. A második világháború után teljesen visszaálltak az 1938 előtti állapotok. A Szentszék a román állammal is folytatott tárgyalásokat, és ennek eredményeként 1929-ben konkordátumot kötöttek, amelyet azonban nem hajtottak végre. Később az 1930. június 5-én kelt Sollemni conventione kezdetű bullával rendezték a vitás kérdéseket, így a nagyváradi és szatmári egyházmegyét egyesítették, a temesvári apostoli adminisztratúrát püspöki rangra emelték.

2 Nem volt szerencsés a jugoszláv állammal 1935-ben megkötött konkordátum, mivel a jugoszláv állam nem ratifikálta azt. 1 AAS XXXI. 1939. 260-261., 613-614. 2 AAS XXII. 1930.381-386. 39